A Rendkívüli művek, rendkívüli időkben és A Legek után ez a galéria harmadik olyan kiállítása, mely az aktuális vírushelyzet szülötte. Továbbá visszautal a 2014-es Vándorlás belső tájakon című, a Várfok Galéria szabadtéri felületén megrendezett kiállításra, azt bontja tovább inverz módon, immár belső térben, külső tájakat bejárva.
A címet és a tematikát Ujházi Péter azonos című műve adta. A 2015-ös kollázs-festmény a nyolcvanéves művész bolygós sorozatának egyik szellemes darabja, ahol egymásba fonódó, tölcsér alakú csatornákon keresztül zajlik az űrugrás. Egy művön belül a groteszk figurális ábrázolástól és a zöld bolygótól eljutunk a legabsztraktabb távoli galaxisokig. A játékos figurák mellett az Ujházira jellemző – „jövök”, „megyek”, „UP itt van, itt vagyok” – feliratok cikáznak az égitestek között, felerősítve a mozgás és az utazás érzetét.
A képhez hasonlóan a kiállításon is teljesen különböző festői világok és tájak kapcsolódnak egymáshoz. Korniss Péter fotográfus Szénaforgató lányának viharos, szélfútta lombjaitól kezdve Szotyory László a rokokó Watteau ihlette borzongató idilljein át helyet kapnak Françoise Gilot keleti utazásainak emlékképei is, ahogyan Herman Levente köddel borított mezőitől eljutunk egészen Mulasics László végtelenül finom, viaszba burkolózó, jelszerű síkságaiig.
A kiállítás a kabinetben egy bestiáriummal egészül ki Françoise Gilot, Nemes Anna és Orr Máté műveinek köszönhetően.
A tárlat kiemelt fontosságú műve, Rozsda Endre (Cím nélkül, olaj, vászon, 65×92 cm) 1959-ben Párizsban festett egészen finom, lírai alkotása, mely kiemelkedő festői kvalitásain túl rendkívüli történettel is bír. Korábbi tulajdonosa, Alain d’Aubigny építész volt, akiről Rozsda egyik, talán legismertebb férfiportréját festette meg 1941-ben, és aki Lucien Bonaparte (Napóleon öccsének) közvetlen leszármazottja, valamint György görög és dán királyi herceg keresztfia volt. A képnek most kerül sor a magyarországi ősbemutatójára.
A nyitóképen Ujházi Péter Más tájak jönnek című munkája.
Forrás: Várfok Galéria
