Medicina (2011)

Medicina
70x80cm, akril, vászon (2011)

Amikor ezt a képet festettem, két hétre majdnem teljesen elvesztettem a hallásomat. Rengetegféle orvoshoz elmentem, amikor műtéttel riogattak, még akupunktúrára is jártam.

Ez a kép egy leltár. Felsorolja a betegségekkel szembeni védekezési stratégiáinkat és a különböző gyógyászati módszerek hozzáállását az emberhez. A könyv az ollóval például egy szívsebész ismerősöm miatt került rá. Amikor operál, ő csak a test mechanikáját nézi, melyik cső hova megy, nem egy személy fekszik az asztalon. Az olló, a szabás-varrás cégére nekem jól megragadja ezt a szemléletét. De van homeopátia is rajta. A főszereplő kopasz macska védtelen és panaszos. Van a védtelenségünk, és vannak ezek a különböző módszerek, amikkel próbálkozhatunk. Meggyógyultam végül.

Fürdőző (2010)

Fürdőző (Bather) 200×145cm, akril, vászon (2010)

Ez volt a fordulópont, az első festményem, ahol tudatosan a síkszerű és a realisztikus feszültségére építettem a kompozíciót. Általában valami nagyon személyes gondolatot vagy mozzanatot próbálok szimbólumokba sűríteni. Ezeket nagyon pontosan tudom kifejezni ezzel a módszerrel.

A Fürdőző megfestését megelőző évben sokat utaztam. Észak-Olaszországban és a londoni National Galleryben láttam olyan, késő középkori és kora reneszánsz műveket (pl. a Siennai városháza falképei vagy a Wilton diptichon), amiken már elkezdődött a kísérletezés a tér perspektivikus ábrázolására. Ezek nagy hatással voltak rám.

Bruant Ortolan (2019)

Bruant ortolan,125×150 cm, olaj, akril, vászon (2019)

A Bruant Ortolan című munkám a kizsákmányolásról szól. A Succession című amerikai sorozatban hallottam először erről az ételről. Valójában illegális a fogyasztása az állatkínzás miatt, amit az elkészítésekor alkalmaznak, de ez nem tartja vissza a sorozatban a New York-i felső tízezret kiszolgáló éttermet. Olyan kegyetlen az elkészítése, hogy evéskor le kell takarniuk a fejüket egy textilszalvétával, hogy az isten ne lássa, hogy ezt eszik. Mert az isten mindent lát, csak azt nem, ami egy textilszalvéta alatt történik.

Azért használtam ennyiféle madarat szemtanúnak, mert egy diverz közösséget akartam ábrázolni, ami utalhat egy kizsákmányolt emberi közösségre vagy a kizsákmányolt természet egészére is.

Kamuflázs (2020)

Kamuflázs (Camouflage), 60×70cm, olaj, akril, vászon (2020)

Ez a kép a határokról szól. Hol húzzuk meg a határát egy lénynek? Mi az organizmus? Egy lény, egy csapat, egy faj, több faj, vagy az összes élőlény a bolygón? Biológusok között sincs egyetértés ebben, főleg olyan kutatásoknál, ahol szuperorganizmusokkal foglalkoznak, mint a hangyák társadalma, vagy összetett lényekkel, mint a korallok.

Ezen a képen az állatok különbözőek, de hasonlítanak. Külön vannak, de összekeverednek. Lehet úgy nézni ezt a kérdést, hogy minden, ami él, tulajdonképpen ugyanaz, és akkor a szavakkal van a baj, amivel szegregáljuk egymást.

Nesszosz meglovaglása (2017)

Nesszosz meglovaglása (Riding the Centaur Nessus), 100×80 cm, olaj, akril, vászon (2017)

Ez a kép egy rókavadászt ábrázol lóháton, a piros ruhájáról ismerhetjük fel. Régóta érdekel az emberek közötti hierarchia mint téma, mert a szerepek teljesen kitaláltak és randomnak tűnik, ahogy eldől, ki lesz a domináns és ki a szubmisszív. Csak a fizikai erőt lehet összemérni, hogy eldőljön, ki erősebb, de a társadalmi vagy családi hierarchia általában mégsem ez alapján alakul ki. Ráadásul a vadászat témában, ha már azt sem tudjuk eldönteni, mi számít élőlénynek – amiről a Kamuflázs című képnél beszéltem –, akkor ki mondja meg, hogy az egyik élőlény élete értékesebb, mint a másiké? Ezt a két kérdést vizsgáltam ezen a képen. Egy lófejű ló-ember a ló, a lovas pedig egy lófejű ember. A kettő nagyjából ugyanaz a dolog.

A fajok eredete (2019)

A fajok eredete (The Origin of Species), 100×115 cm, olaj, akril, vászon (2019)

Darwint, miután megírta A fajok eredetét, nem hagyta nyugodni a pávafarktoll létezése. A természetes szelekció, ami az adott környezet kihívásaihoz való alkalmazkodás, egyszerűen nem hozhat létre ilyen komplex, de funkciótlan jelenséget. Az ember származása című könyvében már azt mondja, hogy van egy másik evolúciós erő is, ami a fajokat formálja: a szexuális szelekció. A párválasztással minden egyed befolyásolja a faj jövőbeni tulajdonságait. Ez olyan eredményeket is produkálhat, amik az utódok túlélési esélyeit csökkentik, viszont a fajon belül irtó szexik. Richard Prum Evolution of Beauty című könyvében azt mondja, hogy emiatt bármilyen tulajdonság kialakulhat egy fajban. Az állatok kinézetének a variációs lehetősége végtelen! Ez művészileg is nagyon izgalmas.

Először mosd meg a körtéidet (2016)

Először mosd meg a körtéidet (First Wash Your Pears), 170×170 cm, olaj, akril, vászon (2016)

Szent György és a sárkány egy keresztény motívum: a jó Szent György győzelme a rossz sárkány felett. Ez egy csatajelenet. Én egy receptet csináltam belőle. A címe a recept eleje: először tisztázzuk a dolgokat, csak utána kezdjünk el főzni. Az én feldolgozásomban a jó és a rossz bizonyossága felbomlik, és a sárkányról kiderül, hogy nem is ő az ellenség. A lovas egy kakas, a szárnyasok szintén gyakran áldozatok. A ló és a lovas együttműködve legyőzi a csendéletet a kis asztalon.

Most mindent megutálsz (2020)

Most mindent megutálsz (I Will Make You Hate) 80×110 cm, olaj, akril, vászon (2020)

Itt Cupidót a szerelem nyilait lövöldöző kövér kisfiú ellentéteként festettem meg. Repülő, felnőtt férfiként ábrázoltam, aki gyűlöletet terjeszt. A fácánt még nem találta el a nyilával, neki nincs is semmi problémája. Jobb oldalon már látszik, hogy a közeledő gyűlölködésnek ő is áldozatul fog esni.

Mondanám, hogy aktuális téma, de mikor nem volt az?

A bajkeverés Vénusza (2020)

A bajkeverés Vénusza (Venus of Mischief), 110×80 cm, olaj, akril, vászon (2020)

A címben a „bajkeverés” a szépség koncepciójának a felrúgása. Az angol címe (Venus of Mischief) egy szóvicc: egy csapat patkányt angolul úgy hívnak, a mischief of rats. Angol címmel duplán patkányos.

A mozdulatot egy római szoborról mintáztam. Venus Callipyge, magyarul szép fenekű Vénusz: egy hátraforduló nőalak, akiről azt írják, a saját fenekét tanulmányozza. A szobor mozdulatában az tetszett, hogy a figura érdeklődéssel nézi a testét. Vénuszt a szépséggel azonosítjuk, de itt patkányfeje van. Egy patkány a köztudatban távol áll a szépségtől. Az én Vénuszom tehát klasszikus értelemben szép és nem szép jegyeket is hordoz.

És ez tetszik neki. Ettől érdekes.

Orr Máté (1985, Veszprém)
A Képzőművészeti Egyetem Festő szakát 2011-ben végezte el. Mesterei Nagy Gábor, Kósa János és Wechter Ákos voltak. Számos egyéni és csoportos kiállítás keretében mutatkozott be Magyarországon, de műveit nemzetközi színtéren is elismerik. Többek között Monacóban, Dél-Koreában, Kínában, Németországban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban is kiállított már. Festményeiben együtt rezonálnak a klasszikus művészeti irányzatok formaelemei a figyelemfelkeltő gondolkodásmódjával. Kompozícióiban az absztrakt és a realisztikus képelemek között gazdag szimbolikát is alkalmaz. Munkái annyira egyediek, hogy lelkes gyűjtői a művész stílusát „orrizmusnak” is nevezik. 

#személyesen