?Női dalok, azaz olyan szövegek, ahol a lírai én nő, nem igen maradtak fent, valószínűleg nem is sok létezhetett ekkoriban? ? jegyezte meg rögtön a beszélgetés elején Selmeczi György zeneszerző, aki az est folyamán több, a Báthory család korából fennmaradt dalt megszólaltatott.
Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy nem ez az egyetlen forrásterület, ahonnan üres kézzel távozik az, aki Ugron Zsolna első történelmi regényének, az Erdélyi menyegzőnek főhőse, Báthory Anna után érdeklődik.
Várkonyi Gábor történész ugyanis rámutatott: bár a Báthory a kor egyik legnépesebb arisztokrata famíliája volt, egy emberöltő alatt szinte teljesen kihalt, és ugyan európai műveltségű családról van szó, mégsem maradt utánuk még levéltár sem. Báthory Annáról is mindössze néhány adatot, dátumot ismerünk. A korán elárvult lány Báthori István gyámsága alá került, férjhez ment, megözvegyült, újra férjhez ment, majd 1621-ben kicsapongó életmódjáért, gyermekei megöléséért és bűbájosságért jószág- és fővesztésre ítélték, de végül Bethlen Gábortól kegyelmet kapott, csak a vagyonát veszítette el.
A csábító, ledér nő alakja a szépirodalomban is feltűnik, Ugron Zsolna is Makkai Sándor Ördögszekér, illetve Móricz Erdély-trilógiája kapcsán kezdett el érdeklődni a titokzatos szereplő után.
De hogyan lehet történelmi regényt írni egy olyan nőről, akiről szinte semmit sem tudunk, akinek életét történész is 100 éve kutatta utoljára? Báthory Anna a köztudatban legfeljebb boszorkánypere kapcsán él, de még ezen a területen is elhalványodik alakja a család ?főgonosza?, Báthory Erzsébet mellett.
?Egy irányzat szerint a történelem nem objektív valóság, hanem meglévő adatok, tények feldolgozása és narrációja, amelyek mindig az adott történész narratívái lesznek? ? hivatkozott Várkonyi Gábor Humboldt és Collingwood ma már széles körben elfogadott nézeteire. ? ?Ilyen szempontból a történelmi regény is egy narratíva. Az Erdélyi menyegzőt olvasva azt éreztem: nem tudhatjuk, milyen volt Báthory Anna, de az alapján, amit tudunk róla, akár ilyen is lehetett.?
Báthory Anna alakjának megalkotásáról maga Ugron Zsolna is azt mondta:
?Olyan volt, mintha meglettek volna a sarokköveim, és közéjük olyan házat építhettem, amilyet csak akartam. Kutattam és olvastam, így megkaptam a kirakós néhány darabkáját, de azokat nekem kellett összeillesztenem, így olyannak rajzolhattam meg Báthory Annát, amilyennek én szerettem volna látni.?
A napokban a boltokba kerülő könyv kapcsán Nyári Krisztián irodalomtörténész megjegyezte: az erdélyi irodalom a 20. század második felétől önállónak tekinthető, hiszen elvált a magyar irodalom fősodrától. Ugyanakkor tapasztalatai szerint itthon még sok erdélyi szerző vár felfedezésre, illetve újra felfedezésre, míg Erdélyben a kortárs irodalom ismerete az általános műveltség részének tekinthető.
Ezt erősítette meg a Kolozsvárott született Abodi Dóra divattervező is, aki Milánóból tért vissza Budapestre az Erdély-est kedvéért.
?A kortárs irodalom ismerete, illetve maga az olvasás tényleg magától értetődő volt a családomban, talán az identitás megőrzése miatt is olyan fontos ez az erdélyieknek. De nem csak az irodalom, maga Erdély, a képzőművészet, a hozzá tartozó hiedelemvilág és misztikum is állandó inspirációs forrás számomra. Azt gondolom, hogy ha nem is tudatosan, de minden munkámban megtalálható Erdély nyoma.?
