Másodjára tartottak konferenciát a kulturális örökség védelméről a Nemzeti Múzeumban

Második alkalom a Nemzeti Múzeum életében, hogy ebben a témában szervez széleskörű tanácskozást: az elsőt idén márciusban rendezte, szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen, már akkor azzal a céllal, hogy egy szélesebb, nemzetközi párbeszéd alapjait tegyék le. Erre most, fél évvel később került sor, amikor is folytatódott a közös gondolkodás arról, hogyan lehet a humanitárius válságok, fegyveres konfliktusok és természeti vagy ember okozta katasztrófák idején is megvédeni a kulturális örökséget mint felbecsülhetetlen értékű anyagi javakat és a szellemi és kulturális infrastruktúra alapjait.

Több nemzetközi szervezet, fegyveres alakulat és jól ismert múzeum csatlakozott a párbeszédhez és közös gondolkodáshoz, például az ICCROM, a Victoria&Albert Múzeum, a Belvedere, a francia, az amerikai, a brit és a holland hadsereg, a bajor és a román rendőrség, az Aliph, a Hungary Helps vagy épp a Cultural Emergency Response.

A rendezvényt olyan események ihlették, mint az ukrajnai háború, az év eleji törökországi és szíriai földrengés, illetve az illegális műkincskereskedelem okozta folyamatos kihívások.

A konferencia egyik célja volt, hogy felhívja a fegyelmet arra, hogy a különleges helyzetek – a fegyveres konfliktusok, a természeti katasztrófák, az energiaválság vagy a zöld aktivizmus – során is fontos a kulturális javak és a kulturális örökség védelme. A konferencia többek között olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy milyen általános biztonsági kihívásokkal szembesül egy múzeum, hogyan készülhet fel egy kulturális intézmény egy katasztrófahelyzetre, miért fontos a kockázatelemzés, hogyan lehetséges a kulturális örökség védelmének integrálása a humanitárius tevékenységbe, vagy milyen szerepet játszhat egy hadsereg a kulturális örökség védelmében. A konferencia ideje alatt továbbá szó esett a már említett törökországi és szíriai földrengések által a kulturális örökségben okozott károkról, az előadók képet adtak a károk helyreállításának folyamatáról, és az is kiderült, mi az a Blue Shield, és hogy miért olyan fontos.

A Nemzeti Múzeum az ország kiemelt jelentőséggel bíró kulturális intézményeként rendkívül fontosnak tartja a kulturális javak védelmét, ezért is vállalt vezető szerepet a folyamatban, amelynek eredményeként a témában fél évvel ezelőtt elindult konstruktív párbeszéd most folytatódhat, immáron szélesebb körben, nemzetközi színtéren.

A konferenciát csütörtökön reggel 9 órakor nyitották meg Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettesének, Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának és Schultz Gábor, a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft. ügyvezetőjének köszöntőjével. Az ezt követő vitaindító előadás után szekciókra bontott előadásokra és kerekasztal-beszélgetésekre is sor került a két nap során.

Kép forrása: Magyar Nemzeti Múzeum