Lélegzetvisszafojtva figyelem, ahogy a szarvasok egymást követve átkelnek a vízen. Lehetnek úgy tízen-tizenöten, akár egy természetfilmben. Ezen a helyen ilyet még én sem láttam, jegyzi meg kísérőm, Miklós Marianna, a Kis-Balaton Látogatóközpont turisztikai vezetője.

A Kis-Balaton, elnevezésével ellentétben nem a Balaton kicsinyített mása, hanem a Zala folyó torkolatvidéke, ahol száraz, mocsaras és vízzel elárasztott területek váltogatják egymást. Ez a több mint ezernégyszáz hektáros terület ma már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Fekete István két regénye, a Tüskevár és a Téli berek is itt játszódik.

Marianna úgy ismeri ezt a térséget, mint a tenyerét. Ha az irodai munkája nem köti a látogatóközponthoz, kint van a terepen. Arról faggatom, milyen kuriózumnak számító állatok élőhelye a Kis-Balaton. Rögtön említ néhányát, kiemeli az északi pockot. Ez a kicsi, plüssfigurára emlékeztető rágcsáló egy jégkorszaki reliktum, vagyis maradványfaj, amely a jégkorszak visszahúzódásával került ide. Magyarországon csupán két helyen él, a Fertő-Hanság területén és a Kis-Balatonnál. Szintén kuriózumnak számít a lápi álarcos szitakötő.

A cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/6. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta első kézből olvashassa!

Viszonylag hamar megérkezünk gyermekkori álmaim helyszínére, a Diás-szigetre, ahol ma a Fekete István-emlékhely és Matula bácsi kunyhója áll. Korábban halásztanyaként működött; tíz-tizenkét, a Matula-kunyhóhoz hasonló építmény állt rajta. Fekete István 1952 májusában érkezett ide, és egy ilyen kunyhóban töltött csaknem három hónapot. Az eredeti kunyhó ma már nem létezik, a tőszomszédságában áll most az emlékhely és a Matula-kunyhó, az eredeti mása. Az írón kívül pákászok, halászok is használták az építményt. Bár az író nem tesz említést arról, hogy rokonai, István bácsiék, akikhez nyaralni érkezik, hol élhettek, a helyiek azt beszélik, Vörs lehet a Tüskevárban szereplő helység. Fekete István ugyanis oda járt templomba, amikor a Kis-Balatonnál élt.

Feljegyzéseiből, naplórészleteiből az is kiderül: egy idő után azért nem tért vissza imádott Kis-Balatonjához, mert zavarta, hogy „mérnökök vonalzóval mérték ki a természetet”. Erre a Kis-Balaton vízszabályozási rendszerének kialakítása, a mocsárvilág visszaállítása miatt volt szükség. A 20. századtól gazdálkodásra alkalmas területeket igyekeztek elhódítani a mocsárvilágtól lecsapolásokkal és mesterséges csatornák kialakításával, ami tovább csökkentette a vizes élőhelyek arányát. A rehabilitációnak köszönhetően azonban mára ismét visszaállt a természet rendje a Kis-Balaton területén.


64b95bce0fe2048a39461337.jpg
A Kis-Balaton. Fotó: Miklós Marianna

A töltésen, az egyik átfolyásnál tucatnyi gázlómadarat látunk. Távcsövemnek köszönhetően egészen közelről figyelhetem a nagy kócsagot, a szürke gémet, a kanalas gémet. Aztán egy nyári lúd is előkerül a kicsinyeivel. Vezetőm megjegyzi, ezen a területen ennyi szarvast még nem látott együtt – legalább húszan lehetnek. Alig megyünk pár száz métert, újabb és újabb szarvascsapatokat pillantunk meg. Marianna menet közben elmeséli, hogy mintegy kétszázötven madárfaj figyelhető meg ezen a területen, és százötven faj fészkel a Kis-Balatonnál. Az északi országokból érkező lúdfajok telelőhelye ez a terület, amelyek közül több a veszélyeztetett fajok közé tartozik, mint például a vörösnyakú lúd és az apácalúd vagy a kis lilik. Az országban ritkának számító fekete sas szintén szokott itt telelni. A legnagyobb sasfaj, a rétisas is költ a Kis-Balatonnál, tíz-tizenkét pár él itt.

Ahogy továbbhaladtunk a tervezett útvonalon, égett törzsű fákat vettem észre. Néhány éve, márciusban hatalmas tűz pusztított a Kis-Balatonnál, ami miatt leégett a nádas egy része, és a fák is megsérültek. Bár a nád újra kinőtt, a fák örökre elpusztultak. A tűz oka soha nem derült ki, talán egy eldobott cigarettacsikk okozhatta.

Kárókatonákat is láttunk, a fák ágaira rakott fészkeikben ültek. A kicsinyek hangja egészen éteri, ahogy száz torokból követelik maguknak a finom falatokat. Megtudtam, hogy a sokat emlegetett vakvarjú nem kitalált mesefigura vagy mondókaszereplő, hanem létező madár, amit tisztességes nevén bakcsónak hívnak. A vakvarjú elnevezés az általa kiadott vakogó hang miatt ragadt rá. Vakvarjak a Kis-Balatonnál is élnek.


64b95c4c0fe2048a3946134c.jpg
Tőkés réce a fiókáival. Fotó: Bődör Bence

Van-e lehetőség arra a Kis-Balaton területén, hogy az ember akár többnapos megfigyelésre letelepedjen és fotókat készítsen? Marianna azt mondja, épp most gondolkodnak úgynevezett mobillesek, lessátrak felállításán, mivel nagyon sokan szeretnének felvételeket készíteni erről a csodavilágról. Azt is megkérdezem, szabad-e fürödni a Kis-Balatonnál, ugyanis emlékeim szerint a Tüskevárban Tutajosék többször is úsztak itt. Kijelölt fürdőhely nincs ezen a védett területen, de, mint mondja, a piócák miatt egyébként sem lenne kellemes a lubickolás, ugyanis ezrével élnek az itteni vizekben.

A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/6. számában olvasható.

A nyitóképen gyurgyalagok. Fotó: Bődör Bence

#fókuszbanaBalaton