Tóth Anikó, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársa beszámolt arról, hogy Mátyás király korából gyerekjátékokon és kerámiadarabokon kívül egy valószínűleg kedvencként tartott leopárd foga is előkerült az egykori királyi lovarda, a Csikós udvar alatt és annak környékén végzett régészeti feltáráskor. Ezeken kívül számos kerámia-, vas-, üveg- és bronztárgy, faragott kő, valamint az étkezési kultúráról árulkodó állatcsont is felszínre került - tette hozzá Tóth Anikó.
Közlése szerint a leleteket restaurátorok tisztítják, konzerválják, összeragasztják, kiegészítik, az állati maradványokat pedig zoológusok elemzik. A leleteket a restaurálás után régészek válogatják majd át, az értékesek a BTM gyűjteményébe kerülnek. Tóth Anikó úgy vélte: a leletekből önálló kiállítást valószínűleg nem rendeznek, feltehetőleg az intézmény régészeti munkájának összegző tárlatán tekinthetik majd meg őket az érdeklődők.
Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!
Magyar Károly, a BTM középkori osztályának vezetője, a feltárás másik irányítója elmondta, a mintegy 3600 négyzetméteres területről összesen 110 ládányi lelet került felszínre az elmúlt másfél év alatt. A 15-17. századi lakók ugyanis erre, az akkoriban a várfalon kívülre eső részre szórták a szemetet, amely rendkívül érdekes leletet szolgáltat és jelentős mennyiségű kultúranyagot tartalmaz. A vár védelmét szolgáló árkot a 18. században kezdték betemetni, az így keletkezett területen észak-déli irányú utak húzódtak. A mai Tabán felé eső lejtős, várfal mögötti terep fokozatosan töltődött fel - tette hozzá a szakember.
A hulladék szisztematikus történeti vizsgálata izgalmas eredményekkel szolgálhat a kutatóknak: nemrég például kiderült, szeméttárolóban végezték még a brit királyok udvarában tartott vadállatok is. A leopárd jelenléte pedig Budán sem meglepő, hiszen a középkori királyi udvarokban előszeretettel tartottak vadállatokat. A brit korona szimbólumaként is ismert oroszlánt pedig valójában megszállottan kedvelték a középkori angol uralkodók. A biztosra menő látogatók ezért az angol királyhoz intézett szívességkérésük bevezetőjeként előbb oroszlánokat vezettek be a királyi udvarba.
Magyar Károly ismertetése szerint a terasz formájú rész feltárását több lépcsőben végezték. Falmaradványokat már az 1950-es években azonosítottak, az 1970-es években pedig szondázó kutatást végeztek, így amikor a mélygarázs építése konkretizálódott, már tudták, mire számíthatnak. Szamkó Katalin, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. ügyvezető igazgatója korábban elmondta, hogy a tervek szerint a területen február közepétől kezdenek hozzá a 700 férőhelyes, négyszintes mélységű parkoló kiásásához. A kht. az erről szóló engedélyt 2004-ben kapta meg a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól. A budai Vár Krisztinaváros felé eső oldalán tavaszra ássák ki a munkagödröt, a garázs első üteme jövő év végére készül el. A beruházás a budai Vár parkolási gondjainak részleges megoldását és elsősorban a Budavári Palota autómentes övezetté tételét szolgálja, a mélygarázs tetején parkot létesítenének.
(Múlt-kor/MTI)
