Jó példa minderre a Bécsújhely városának ajándékozott festmény története, amelynek egyidejű itáliai grafikai mintája a kor híres emberei közé sorolta az uralkodót. E kép különböző festmény- és grafikai változatai több száz éven át ismertek voltak, s szinte minden fontosabb magán-, majd később közgyűjteményben szerepeltek.
A Magyar Nemzeti Múzeum 1846-os megnyitásakor a Régiségtárból válogatott, történelmi személyiségeket bemutató galériának egyik kiemelkedően fontos festménye volt a bécsújhelyi Mátyás-portré egy jó száz évvel későbbi másolata.
A XIX. század eleje almanach irodalmának illusztrációi ugyanúgy felhasználták a korábbi műveket, mint a zenélő óraképek az "igazságos Mátyásról", a történelmi festészet 1848-67 közötti nagy korszakának olajfestményei, Than Mór, Székely Bertalan és Madarász Viktor művei, vagy a magyar művelődéstörténet képcsarnokának tekinthető Nemzeti Múzeum-béli falképek. A millennium idején feléledő kultuszt legjobban Benczúr Gyula hatalmas vásznai illusztrálják - a diadalmas Mátyás bevonulása Budára, Mátyás külföldi követeket fogad - a budai királyi palota Corvin termében.
A XX. században folytatódó utóéletet jól ismert műalkotások sora jelzi, nemcsak a századelő művészcsoportosulásainak témakörében, de a két világháború közötti időszak műveiben is. A képzőművészet mellett a tárgyi dokumentumok sora a XXI. századig jól érzékelteti, hogy a mindennapi élet csaknem minden szegmensén megjelenik valamilyen módon az uralkodó alakja - ez az a terület, ahol a legtöbb meglepő, ismeretlen, vagy éppen szokatlan tárgyat lehet bemutatni - mozitól az áruházig, a Corvin lánctól a rajzfilmsorozatokig, vagy éppen a Reneszánsz Év képregénypályázatáig.
Megtekinthető: 2008. július 26.- október 31.
Helyszín: Budavári palota E épület
További részletek: www.btm.hu
