A Bécs, Graz, Linz és Ljubljana után Budapestre érkezett osztrák vándorkiállítás első alkalommal mutatja be Magyarországon azt a mintegy 450 korabeli fényképeket, amelyeket Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában, Csehországban és az Egyesült Államokban gyűjtöttek össze.
A mauthauseni koncentrációs tábor kiépítését 1938-ban kezdték meg. Bár a kezdeti időszakban kisebb létszámban osztrák foglyokat őriztek itt, később lengyelek, holland zsidók, romák, a polgári köztársaság védelméért harcoló spanyolok és szovjet hadifoglyok egyaránt megtalálhatóak voltak az áldozatok között - emlékeztet a kiállításhoz kapcsolódó ismertető. Mauthausen végül egy több mint 40 altáborból álló komplexum központja lett.
A főtáborban 1944 végén körülbelül tízezer, Gusenben és más altáborokban együttesen több mint hatvanezer fogoly raboskodott. Az ide deportált mintegy kétszázezer emberből százezer lelte halálát. A mauthauseni táborban raboskodott többek között Peyer Károly szociáldemokrata politikus, Andorka Rudolf diplomata, Gratz Gusztáv egykori külügyminiszter, Aschner Lipót, az Egyesült Izzó elnök-vezérigazgatója, Lajos Iván legitimista történész, Gál Benő szociológus valamint Rátkai Károly, az Esti Kurír főszerkesztője.
A Linz mellett fekvő, néhány ezer lelkes kisváros lágerének 1945. május 8-i felszabadulásáig csak az SS megbízásából készülhettek felvételek a táborban. Túlnyomó többségük így az SS szemszögéből ábrázolja a táborban történteket, a tábori élet mindennapjait is sajátos módon mutatja be. A képek bepillantást engednek az SS-tagok életének kettősségébe is: egymás mellett mutatják be a kegyetlen katonát és a szolgálatot követően magánéletet élő kispolgárt.
Bár az SS elrendelte a fotók megsemmisítését, a foglyok egy csoportja életét kockáztatva a negatívok százait mentette meg, így a felvételeket a háborús bűntettek tárgyalásakor bizonyítékként is felhasználhatták. Az amerikai csapatok megérkezését követően számos felvétel készült a lágerről, amelyeken egyaránt szerepeltek az egykori foglyok, civilek, amerikai katonák és a titkosszolgálatok tagjai.
A harminc tablón bemutatott mintegy 450 fénykép három nagyobb egységbe csoportosítva ad áttekintést a mauthauseni koncentrációs tábor létrehozásáról, a melléktábor-rendszer kialakításáról, a táborba hurcolt foglyok mindennapjairól és szenvedéseiről, a lágerek felszabadulásáról, valamint a szabadságukat visszanyert foglyok polgári életbe való visszatérésének első lépéseiről.
A tárlat június 8-ig látható.
(Múlt-kor/MTI)
