Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést.

A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a
muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi
hivatalhoz került.

A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal
indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely
1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli,
és az épületet „mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára”. A Hagia
Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag
nem is változtatható meg – tette hozzá a testület.

A múzeum ismételten mecsetté alakítását célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz. Az ügy egyetlen tárgyalásán, idén július 2-án a per érintettjeit hallgatták meg, az egyesület ügyvédjét, az állam jogi képviselőjét és az államfői hivatal jogi irodájának képviselőit. Az egyesület ügyvédje azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia II. Mehmed szultán személyes tulajdona, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Az egyesület azt is állította, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.

 Az Államtanács mostani
határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567.
évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is
elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén
szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra
használták. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület
sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése
alapján fognak eljárni a kérdésben.

Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az
ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox
bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.

Kirill orosz ortodox pátriárka a napokban ugyanerre szólította fel a török
vezetést.

Az UNESCO szintén arra szólította fel Törökországot, hogy ne hozzon olyan döntést, amely alááshatná a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét.

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik
legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom
legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt.
Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá
alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern
Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal
köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta
szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.