Médiaművészet Szentendrén

A Vajda Lajos Stúdiót 1972-ben alapították fiatal hazai művészek, köztük feLugossy László és ef Zámbó István. A galéria, mely egyben pinceműhelyként is működik, legfőbb célja a kortárs művészet alkotásainak bemutatása, valamint a névadó, Vajda Lajos 20. századi festőművész vonalának, a szürrealizmus, a dadaizmus és a happening stílusirányzatoknak a továbbvitele. ?A Vajda Lajos Stúdió egy műfajok feletti, összművészeti társulás, bár a képzőművészet a leghangsúlyosabb művészeti ág a Stúdió életében, jelentős szerepet kap a zene, az irodalom, a film és az egyéb kísérleti műfajok is? ? olvasható a társulat Facebook-oldalán.

A szeptember 17-én megnyílt Átláthatatlanság című kiállítás egyedülálló helyet foglal el a Stúdió történetében: a pincehelyiségben először épül tárlat a médiaművészet köré. A Stúdió művészeitől korántsem idegen műfaj először a tavalyi évben kapott kitüntetett figyelmet egy kizárólag médiaművészetet bemutató kiállítás keretében. ?Antilogika címmel 2016-ban szerveztünk médiaművészeti kiállítást, melyen a Vajda Lajos Stúdió tíz tagja szerepelt tíz videóalkotással. A tárlatot a 26. Médiawave Film és Zenei Fesztiválon mutattuk be. Ezt a hagyományt követve idén szintén egy médiaművészeti kiállítással voltunk jelen az eseményen, Átláthatatlanság címmel. A tárlat olyan jól sikerült, hogy szerettük volna a Stúdióban is bemutatni a munkákat, így került sor a mostani kiállításra? ? mesélte Récsey Manyi, a kiállítás egyik szervezője.

A kiállításon tizenöt művész, tizenöt monitor és tizenöt különböző témájú és stílusú videómunka szerepel. ?A szokásos tíz fő (Benkovits Balázs, Bukta Imre, Csató Máté, Csontó Lajos, feLugossy László, Margit Szabolcs, Pacsika Rudolf, Szirtes János, Tóth Eszter, ef Zámbó István) most öt művésszel bővült: két Vajda Lajos Stúdió-taggal (Nagy Barbara, Vincze Ottó) és három külsős, meghívott művésszel. Egyikük Roi Vaara finn performanszművész, aki tíz évvel ezelőtt már szerepelt a Stúdió által szervezett IX. Nemzetközi Performance és Nehéz Zenei Fesztiválon, valamint Magyarósi Éva és Molnár Ágnes Éva, akik évek óta aktív szereplői a művészeti eseményeinknek. A kiállítótérbe érve furcsa zajkavalkád köszönt minket, a pince falain tizenöt monitoron egyszerre láthatók és hallhatók a kiállított mozgóképek. A videók között vannak némafilmek, másoknál kifejezetten a szöveg vagy a hang érvényesül? ? mesélte a szervező.

Műfajilag széles a skála: a kiállított munkák közt van animáció Magyarósi Évától, performansz-dokumentáció Szirtes Jánostól. ?FeLugossy László szürreális képi világa a narratív szöveggel a háttérben zavarba ejtően abszurd egyveleget alkot. Bukta Imre a vidéki életforma pillanataiból ragad ki egyet, Roi Vaara 1997-ben készült műve pedig a művészi lét alapvető kérdését veti fel. Erre az alkalomra készítette videóalkotását ef Zámbó István, aki szemüvegek sokasága mögül próbálja távcsövével kifürkészni a kifürkészhetetlent? ? emelte ki Récsey Manyi.