A 15. század az olasz-magyar kapcsolatok történetének leggazdagabb periódusa, az egésznapos program a kor történelmi, irodalomelméleti és -történeti, valamint művészettörténeti kérdéseire összpontosított.
Kovács Péter, a Római Magyar Akadémia igazgatója Magyarország és Itália a 15. században című előadásában a két ország gazdasági és politikai kapcsolatairól beszélt. Pál József, a szegedi egyetem tanára a humanista költészet és filozófia egyik központi kérdéséről tartott előadást Halál és halhatatlanság Janus Pannonius költészetében címmel. Giorgio Patrizi professzor a Quattrocento népi nyelven írt költészetében fellelhető klasszikus modellek és az e modellek ellen ható irodalom jellegzetességeit tárgyalta.
Pócs Dániel, az akadémia művészeti titkára a Corvina könyvtár fejlődésének egy eddig kevéssé ismert aspektusát vizsgálta, a Francesco Rosselli firenzei miniátornak tulajdonítható luxuskódexek szerepét - urbinói és firenzei párhuzamok segítségével. Vígh Éva tudományos igazgató-helyettes Irodalmi forma - életforma a Quattrocentóban címmel az antik műfaj humanista megújításáról, a társas életben való megjelenéséről beszélt itáliai és magyar összefüggésben.
A rendezvényen részt vett a római tudományos élet számos képviselője, valamint több, a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként kutató doktorandusz. A Római Magyar Akadémia reneszánsz-programját 2008-ban további rendezvények követik, amelyek illeszkednek a gondolkodást és mentalitást alapvetően megváltoztató reneszánsznak szentelt magyarországi évad eseménysorozatába.
Magyarországon 2008. január 24-én a Szépművészeti Múzeumban nyílik meg a Mediciek fénykorát bemutató nagyszabású tárlat. A kiállítás közel 200 - főként firenzei és toszkánai múzeumokból származó - műtárgy (rajzok, festmények, kódexek, szobrok, iparművészeti tárgyak) segítségével mutatja be a Mediciek fénykorát, a 15-16. századbeli virágzó firenzei kultúrát és művészetet.
(Múlt-kor/MTI)
