A Világbankot és Valutaalapot 1945. december 27-én hozta létre 28 kormány képviselője Washingtonban. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, más néven Világbankot (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD) és a Nemzetközi Valutaalapot (International Monetary Fund - IMF), az ENSZ szakosított pénzügyi szervezeteit 1945. december 27-én hozta létre 28 kormány képviselője Washingtonban. A két szervezet - noha igen közeli kapcsolatban áll egymással - más-más feladattal jött létre. A Világbank fejlesztési célokra nyújt hiteleket, ösztönzi a pénzügyi források áramlását a fejlett országokból a fejlődő országokba. Világbanki tagságért csak a Nemzetközi Valutaalap tagjai folyamodhatnak. A részvénytársasági formában működő IMF a fizetési mérlegek hiányának áthidalására nyújt hiteleket. Magyarország mindkét szervezetnek 1982 óta tagja. Mindkét szervezet élén kormányzótanács áll, amelybe minden tagállam egy képviselőt küldhet. A kormányzótanács a legfőbb döntéshozó szerv, döntéseihez négyötödös szavazati többség kell. A szavazatokat a befizetett kvóta szerint súlyozzák. E rendszer folytán a tíz vezető ipari hatalom a határozatok meghozatalánál a voksok több mint 50 százalékával, tehát lényegében vétójoggal rendelkezik. A napi ügyek vezetését az IMF esetében a 24 tagú Végrehajtó Tanács, a Világbank esetében a szintén 24 tagú Ügyvezető Igazgatóság látja el. Saját képviselője csak a legnagyobb tőkét befizető öt (Egyesült Államok, Németország, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia) tagállamnak van. A fennmaradó helyeken a többi tagállam osztozik, amelyek csoportokban szövetkezve próbálják érdekeiket érvényesíteni. Minden csoport egy-egy tagot választ a testületbe (Magyarország Belgiummal, Ausztriával, Luxemburggal, Csehországgal, Kazahsztánnal, Fehéroroszországgal, Szlovákiával, Szlovéniával és Törökországgal van egy csoportban). Egy ilyen tagnak annyi szavazata van, amennyi az általa képviselt országoknak együttesen.
