Az univerzumról készült öt új kép eddig soha nem látott részletességgel mutatja be az űrtávcső képességét a kozmosz titkainak feltárására, és lehetővé teszi a tudósok számára, hogy elsodródott bolygókat kutassanak, vagy épp galaxisképek apró torzulásait használják a sötét anyag tanulmányozására, valamint a világegyetem fejlődésének vizsgálatára.
Valeria Pettorino, az ESA Euclid projekt tudósa szerint ezek az első adatok fontos mérföldkőnek számítanak. „A képek és a hozzájuk kapcsolódó tudományos eredmények lenyűgözően sokfélék a megfigyelt objektumok és távolságok tekintetében. Számos tudományos alkalmazást tartalmaznak, és mégis csupán 24 órányi megfigyelés adataiból származnak. Ez még mindig csak egy ízelítő abból, hogy mire képes a Euclid” – hangsúlyozta a tudós.
Az ERO (Early Release Observations) korai megfigyelési program 17 csillagászati objektumot célzott meg, a közeli gáz- és porfelhőktől a távoli galaxishalmazokig, betekintést nyújtva a Euclid fő kozmológiai felmérésébe. Az első tudományos eredmények közé tartoznak többek között a szabadon sodródó bolygójelöltek, újonnan azonosított extragalaktikus csillaghalmazok, új kis tömegű törpegalaxisok egy közeli galaxishalmazban és nagyon távoli fényes galaxisok felfedezése, amelyek az univerzum első milliárd évében láthatók.
Hakim Atek, a párizsi Asztrofizikai Intézet kutatója szerint a széles spektrális lefedettség, amely a látható fénytől a közeli infravörös hullámhosszakig terjed, valamint az egyedülállóan széles látómező lehetővé teszik a legfényesebb és legnagyobb tömegű galaxisok felfedezését a korai univerzumban.
A Euclid űrtávcső mindössze egy nap alatt készítette el ezt a korai katalógust, látható fényben több mint 11 millió objektumot, infravörös fényben pedig további ötmilliót feltárva. Ez a katalógus jelentős új tudományos eredményekhez vezetett, mivel a Euclid által készített képek legalább négyszer élesebbek, mint amilyeneket a földi teleszkópok készítenek. Nagy égrészeket fednek le páratlan mélységben, messzire tekintve a távoli univerzumba mind látható, mind infravörös fényben.
Az Európai Űrügynökséggel (European Space Agency) együttműködve a Euclid konzorcium csaknem húsz ország részvételével tervezte, építette és működteti a sok szempontból egyedülálló Euclid űrtávcsövet. A misszió hat éven keresztül térképezi fel az extragalaktikus égboltot, egyedi adatokat szolgáltatva, amelyek új betekintést nyújthatnak a rejtélyes sötét anyag és a sötét energia tulajdonságaiba. Az űrtávcsövet 2023. július 1-jén indították el, és 2024. február 14-én kezdte meg a felméréseket.
A Euclid konzorcium következő adatközlése már a tényleges kozmológiai felmérésre fókuszál. Az első ilyen kisebb adatközlés 2025 márciusára várható, míg egy szélesebb adatközlés 2026 júniusára van ütemezve, és összesen legalább öt további adatközlés várható 2031 előtt, ami névlegesen a Euclid égboltfelmérésének végét jelzi majd.
Jelenleg a Euclid konzorcium több mint 2600 tagot számlál, köztük több mint ezer kutatót 15 európai ország 300 kutatóintézetéből, valamint többeket Kanadából, Japánból és az Egyesült Államokból, akik különböző területeken dolgoznak az asztrofizika, kozmológia és mérnöki feladatok területén. Magyarországról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói idén csatlakoztak a konzorciumhoz. Munkájuk szerves részét képezi a szimulált galaxiskatalógusok analízise és a korai adatok tesztelése.
