Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét. Az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.

Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak.

A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82, egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemezték, az 1000–2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban.

A DNS-mintákat összehasonlították más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével, és azt találták, hogy az etruszkoknak, akik nem indoeurópai nyelvet beszéltek, hasonló genetikai profiljuk volt latin nyelvű szomszédjaikkal.

Felfedezésük ellentmond azoknak a korábbi elméleteknek, hogy az etruszkok máshonnan jöttek, mint latin nyelvű szomszédjaik. A kutatók szerint mindkét csoport a Kaszpi-tenger sztyeppéinek térségéből érkezett. Miután a bronzkorban letelepedtek, és gyökeret vertek a mai Itália északi és keleti részén, asszimilálták kultúrájukba a más nyelvet beszélőket, amikor virágzó civilizációvá fejlődtek a Kr. e. hetedik században, uralva Itália középső részét.

Róma megalakítása után azonban, a Kr. e. harmadik századra a római köztárság vált uralkodóvá a térségben, és asszimilálta az etruszkokat Kr. e. 90-re.

David Caramelli, a Firenzei Egyetem antropológus professzora szerint a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk megkérdőjelezi azt a feltételezést is, hogy a hasonló genetikájú emberek hasonló nyelveket beszélnek. „Egy jóval összetettebb forgatókönyvet feltételez, amely a korai olasz ajkúak asszimilációjáról szól az etruszk nyelvű közösség által” – írta.

Az régóta közismert volt, hogy az etruszkok a rómaiakra hagyták örökségül vallási szertartásaikat, a fémfeldolgozást, a gladiátorok párviadalát, építészeti és mérnöki innovációikat, és ezek változtatták át Rómát egy éretlen településből nagyvárossá. Földrajzi származásukról, nyelvükről azonban keveset tudtak a tudósok.

A görög történész Hérodotosz egykoron arról írt, hogy anatóliai, égei-tengeri népektől erednek, akik a mai Törökország nyugati részéről vándoroltak nyugatra, az éhínség elől menekülve. Egy másik görög történész, Dionüsziosz szerint azonban az olasz sziget őslakói voltak.

Most, hogy a több évezredes vita végére pont került, a kutatók azt tervezik, hogy egy szélesebb körű genetikai vizsgálatot folytatnak a Római Birodalom más térségeiből származó ősi DNS-eket felhasználva, hogy további részleteket tudjanak meg az etruszkok és nyelvük eredetéről.

A nyitóképen etruszk terrakotta szoborcsoport a Római Nemzeti Múzeumban. Fotó forrása: Wikipédia