Az észak-izraeli nagyváros tanintézményének közleménye szerint Gerson Galil régésznek sikerült bebizonyítania, hogy a cserépdarabra tintával írt felirat Dávid király idejéből származik, és mint ilyen, a legősibb írásos héber szöveg. A felfedezés által egyben egyértelműnek tűnik, hogy a bibliai szövegek egy része az eddig hittnél évszázadokkal korábban keletkezhetett.
A 15x16,5 cm-es töredéket másfél éve találta a Jeruzsálem közelében fekvő Hirbet Keifa lelőhelyen egy másik régész, Joszef Garfinkel. Galil szerint a felirat megfejtése alapján kijelenthető, hogy már Dávid király uralma alatt is voltak olyan szerzők, akik irodalmi szövegeket és a Bírák és Sámuel könyveihez hasonló történeti feljegyzéseket írtak le. Szerinte ez egyben megcáfolja azokat a vélekedéseket is, miszerint a korban még nem létezett királyság a térségben.
A szöveg a szegényekkel, a rabszolgákkal, az idegenekkel, az özvegyekkel és az árvákkal szemben elvárt bánásmódot taglalja. A szavak a héber szókincsből valók, és a fogalmak, amelyeket takarnak, a Bibliából ismertek, ám biztosan nem onnan másolták a töredékre.
