Demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, ezért is emlékezni kell az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt, véres eseményekre –hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) előtt a 2006. október 23-i erőszakos rendőri fellépést korabeli fotókkal megidéző, Meggyalázott demokrácia című kerítéskiállítás megnyitóján.

Kettős évfordulóra emlékezünk a napokban, mert sajátos módon az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója önmagában is okot ad az emlékezésre – mondta Gulyás Gergely. Mint hozzáfűzte, az ünnep elsődlegesen az előtt tiszteleg, hogy 1956-ban Magyarország polgárai az akkori legerősebb világbirodalommal is szembeszálltak a szabadságért. Ugyanakkor az ország történelmi szerencsétlensége, hogy a forradalom 40. és 50. évfordulóján is posztkommunista vezetők voltak hatalmon, akik vagy tevékenyen is részt vettek a forradalom vérbe fojtásában, vagy pedig később csatlakoztak ahhoz a párthoz, amely a forradalom vérbe fojtására alapozta hatalmát – jegyezte meg.

Ha mindez nem lett volna elég, tizenöt évvel ezelőtt azt is meg kellett tapasztalni, hogy a rendőrség olyan erőszakot alkalmazott békés polgárokkal szemben, amelyre nem csupán a rendszerváltozás óta nem volt példa, de még az 1980-as évek puha diktatúrának nevezett időszakában sem – emlékeztetett a miniszter. Elmondása szerint ekkor azonosíthatatlan rendőrök gumilövedékkel a tömegbe lőttek, sokakat vertek véresre és sokaknak okoztak maradandó sérülést, sokakat zártak akár 30 napra is ártatlanul börtönbe. Minderre emlékezni kell, mert azt mutatja, hogy demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, demokratikusan választott kormány is megtehet ilyet a saját népével – hangsúlyozta.

Toót-Holló Tamás, a kiállítás fotóanyagát részben biztosító Magyar Nemzet főszerkesztője az emlékezés fontosságát emelte ki, megjegyezve: nem szabad hagyni, hogy 2006 októberének borzalmai a feledés ködébe vesszenek. Ezek a fotók olyanok, mint a röntgenképek: a gyógyításhoz ugyanúgy elengedhetetlenek – emelte ki.

L. Simon László, az MNM főigazgatója elmondta, kevéssé örömteli a kiállítás témája, hiszen az 1956-os forradalom 50. évfordulóján az akkori hatalom véresen leverte azokat a demonstrációkat, amelyek a Gyurcsány-rezsim ellen tiltakoztak, aláásva a demokráciába vetett hitet.

A tárlat célja, hogy egyértelművé tegye: a történelem nem ér véget a mesterséges korszakhatároknál. Ezért 2023 végéig a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása is meg fog újulni, és 1990 helyett 2010-ig, az akkor bekövetkezett alkotmányos fordulatig tekinti át Magyarország történelmét – közölte.

L. Simon László elmondta, hogy a Magyar Nemzet és az Index korabeli fotóiból válogató kiállítás november 12-ig tekinthető meg a múzeum kerítésén, majd az ország több pontján is bemutatják.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán