„Tartalmasan, szeretetben töltött 97 év után édesapánk ma éjjel elköszönt a földi léttől. Egészen utolsó hónapjaiig alkotott, életében többet adott, mint kért. Generációkat tanított szakmára, emberségre, a természet szeretetére. Emlékezzünk rá mindazzal, amit adott, amivel előrevitt bennünket” – olvasható fia Facebook-bejegyzésében.
Kertész György 1950-ben természetrajz–földrajz szakon szerzett tanári diplomát. Még abban az évben a Természettudományi Kar Állatrendszertani Tanszékén gyakornok lett, ahol aztán 37 éven át dolgozott mint oktató és tudományos munkatárs. 1987-től 1992-es nyugdíjba vonulásáig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kara Biológiai Tanszékének vezetőjeként állatrendszertan-, állatföldrajz-, ökológia- és evolúció-előadásokat és gyakorlatokat tartott.
2000-ben az ELTE rektorától vette át aranydiplomáját. Élete során számos különböző feladatot elvállalt, részt vett több haltenyésztési telep munkájában, és a BM Bűnügyi Laboratóriumának is besegített.
A közreműködésévek készült, Vízipók-csodapók című animációs sorozat, melyből három évad készült el, diafilm formában is a gyerekek kedvencévé vált. Erről a diafilm.hu oldalon a következőképp emlékeznek meg:
„Kertész György a forgatókönyvírója Vízipók-csodapók című sorozatunknak: Eltáncolt üzenetek, Mindenki tévedhet, Élelmes gyerekek, Felhő a tó felett. (Dramaturg Bálint Ágnes)
A négy diafilmes epizódban összesen 12-féle állatka bukkan fel, akikről csupa érdekes és valós dolgot tudhatunk meg! Viszont a lábakat ne számoljátok! A rajzterveket először nem akarta elfogadni a professzor úr, mert kevés lábat rajzoltak az alkotók, aztán persze kiegyeztek: a pókok végül nyolc helyett hat, a rovarok hat helyett négy lábon élnek a mesében. A biológiai ismeretbővítés mellett a (vízi)világ sokszínűségének bemutatása és egymás elfogadása is szempont volt a mesék születésénél. A kedves figurák, a csodás, színes hátterek és a vicces jelenetek miatt hamar a gyerekek egyik kedvencévé vált a sorozat.”
