A Gyulakeszi határában fekvő Csobánc maradványai a 367 méter magas hegy fennsíkjának a szélén találhatók. Az erődítmény helyén az első épület valószínűleg az az 1221-ből származó oklevélben említett kőház volt. A 14. század folyamán a terület birtokosai a Rátót nemzetségből származó Balduin leszármazottai voltak.
A török hódítás előretörésével a kis erődítmény környékbeli társaihoz hasonlóan betagolódott a végvárrendszerbe, és a hódoltság ideje alatt végig magyar kézen maradt. A Rákóczi-szabadságharc végén a kiürített várat a császáriak szinte a földig rombolták. Az utóbbi években létrejött civil kezdeményezés sokat tett a maradványok megőrzéséért.
Az idei évben talán még a korábban megszokottnál is tartalmasabb program várja a végvári vitézek élete iránt érdeklődőket. Lesz fáklyás felvonulás, tradicionális íjászverseny, gyalogos és lovas bemutatók, várostrom, párviadalok, vártörténeti előadások, lovas komédia, hastáncosok, színházi előadás és esténként könnyűzenei koncertek.
Lehet nézelődni és vásárolni a középkori vásári forgatagban, szakértő vezetéssel megtekinteni a várat, bort és finom étkeket kóstolni. Természetesen a legkisebbek sem maradnak program nélkül: a rendezvény ideje alatt lehet állatokat simogatni, gidákat kergetni, szamaragolni, vitézi próbát tenni vagy akár kézműveskedni. A részletes program a vár honlapján tekinthető meg.
A szervező alapítvány - mint arról már korábban beszámoltunk - a rendezvény bevételét Csobánc várának állagmegóvási munkálataira fordítja. A Csobánc esete jól mutatja a civilek eredményességét: szabad idejükben, társadalmi munkában, anyagi eszközeiket sem kímélve történelmünk egy darabkájának megmentésén fáradoznak. Egy lelkes csapat együtt dolgozik azon, hogy a sokat megélt falakat, a magyar kulturális örökség egy darabkáját unokáink is láthassák majd.
