Megismerni, megélni, átadni

A Kulturális Örökség Napjai programsorozat 1984-ben született meg Franciaországban, azóta pedig már 50 országban hirdeti évről évre: az épített és a szellemi örökség minden kultúra fontos értéke. A rendezvény keretében megnyílnak a közönség előtt azon épületek, múzeumok, műemléképítmények és régészeti lelőhelyek, amelyek az év többi napján nem látogathatók. Azok az intézmények pedig, melyek évközben is várják a látogatókat, olyan helyiségeiket is megnyitják, melyeket máskor zárva tartanak – árulta el a Kulturális Örökség Napjai szeptember 12-ei budapesti sajtótájékoztatóján dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára. Arról is szólt: az Európa Tanács javaslata szerint az idei évben a természet és örökség kapcsolata lesz a rendezvény tematikája, témája pedig minden országban eltér kicsit. Hazánkban megemlékeznek az 500 éves reformációról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtti kiegyezésről is. Az Európa Tanács 2017. május 17-én bejelentette, hogy a 2018-as évet a kulturális örökség európai évének választja – mondta el Latorcai Csaba, majd kiemelte: ennek kapcsán Magyarországon is zajlik már az előkészítő munka, és a legfontosabb cél az, hogy „megóvjuk és megismertessük az emberekkel Európa kulturális örökségét”.

A szeptember 12-ei sajtótájékoztatón dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos elmondta: a Reformáció Emlékbizottság szorosan együttműködik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénnyel, hiszen az idei évben kiemelt téma a reformáció. „Kiemelt év ez számunkra, hiszen 500 éve kezdődött el a reformáció. Az a reformáció, amelynek sokféle örökségéből a mai napig profitál Európa. Mikor majd ezekben az ünnepi napokban az emberek látják a természeti, az épített és más örökségünket, akkor számukra megjelennek mindazok az értékek, amelyeket a reformáció leporolt, újrafogalmazott és stafétabotként átadott az utókor számára” – emelte ki dr. Hafenscher Károly, majd így zárta beszédét: és akkor majd felismerjük, „mi magyarok gazdag nép vagyunk”.

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón bejelentette: a szellemi kulturális örökség jegyzékébe 2017-ben az eddigi öt mellé két új elem kerül fel hazánkból. Magyarország 2006-ban csatlakozott a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményhez, később pedig „az egyezmény előkészítésében játszott szerepének, valamint a magyar hagyományőrzés nemzetközi tekintélyének köszönhetően a kormányközi bizottság tagjának is megválasztották. Ezt a tisztséget így 2014 és 2018 között hazánk tölti be. Én azt gondolom, hogy ez rendkívüli megtiszteltetés az országnak” – mondta el Závonyán Magdolna, majd hangsúlyozta: az UNESCO-listán most öt olyan magyar elem – busójárás, táncház-módszer, matyó népművészet, solymászat, Kodály-módszer – szerepel, amely méltóképpen képviseli hazánkat. Hozzátette: az idei évben a szellemi kulturális örökségek jegyzékébe két új elem kerül fel Magyarországról, a nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok, valamint a höveji csipkevarrás élő hagyománya. A szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok listájára a cigány/roma szellemi kulturális örökség megőrzésének pedagógiai programja a Gandhi intézményi rendszerben került fel új elemként. Závogyán Magdolna azt is elárulta: az új szellemi kulturális örökségi elemeket a Kulturális Örökség Napjai országos megnyitóján, szeptember 15-én hirdetik majd ki a debreceni református kollégiumban.

Ghyczy Gabriella, a Kulturális Örökség Napjai országos koordinátora a sajtótájékoztatón ismertette a rendezvény programjait és elmondta: a www.oroksegnapok.hu oldalon a részletes programleírás mellett úrvonaltervet is készíthetünk, melynek segítségével betáblázhatjuk az egész hétvégét. Örömmel jelentette be: a programhoz Magyarország valamennyi megyéje és Budapest valamennyi kerülete csatlakozott, Szlovákiát pedig Komárno városa képviseli majd. Összesen 624 esemény várja az érdeklődőket, akik a számos épületbe beléphetnek, köztük a hamarosan költöző Néprajzi Múzeumba, a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumba, a budapesti Mentőpalotába, a tolcsvai kastélyba, valamint számos gyönyörű és izgalmas műemléképületbe. Ghyczy Gabriella felszólította a közönséget: „fedezzék fel az országot”.

Kintzly Péter, a Kúria elnökének személyi titkára arról beszélt, hogy a Kulturális Örökség Napjai program keretében szeptember 17-én a Kúria is megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. A látogatók beléphetnek a Kúria elnökének dolgozószobájába, a fogadóterembe, a díszterembe, valamint megnézhetik azt a termet is, ahol a tárgyalás előtt a fogvatartottak várakoznak. Interaktív programok, játékok és kiállítások is várják azokat, akik úgy döntenek, hogy ellátogatnak a Kúriába.

Ezt követően Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere kapott szót, aki elmondta: Debrecen városa idén Szabó Magda születésének századik és a debreceni zsinat négyszázötvenedik évfordulóját is ünnepli, így Debrecenben háromnapos programsorozat lesz a Kulturális Örökség Napjai, melynek fő helyszínei a Kossuth tér, a Déri tér és a Tímárház lesznek. E városban is várja a látogatókat számos, máskor nem bejárható épület, többek között a városháza, a Rickl-ház, valamint a Hősök mauzóleuma, de hat útvonalon hirdetnek kulturális sétákat is.

A Kulturális Örökség Napjai programsorozatot 1991 óta az Európa Tanács védnökségével rendezik meg.

Kultúra.hu