A román nyelvű könyvbemutatón részt vett Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, a kötet tudományos koordinátora, Lucian Nastasa-Kovács kolozsvári történész, aki előszót írt a kötethez, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, valamint Lucian Mandruta újságíró.
Borboly Csaba emlékeztetett arra, hogy a 2012-ben megjelent, A székelység története című magyar nyelvű tankönyv számos vitát váltott ki. Emiatt úgy gondolták, hogy román nyelven is meg kell jelentetni. Hangsúlyozta: a könyvnek nem az a célja, hogy bárkit is meggyőzzön a magyar történelemírás igazáról, hanem lehetőséget akartak vele adni a románok számára, hogy anyanyelvükön ismerjék meg a magyar történészek álláspontját a székelység történetéről.
Székelyföldet nagyon sok román turista keresi fel. Őket is célközönségnek tekintik, ugyanis minden eszközzel népszerűsíteni akarják a régiót. Angol nyelvű kiadással is készülnek.
Hermann Gusztáv Mihály, a kötet tudományos koordinátora szerint a könyv azért tesz, hogy a románok és a magyarok jobban megismerjék egymás történelmét,
tudomást szerezzenek azokról a párhuzamos narratívákról, amelyek a román és a magyar történelemírást jellemzik.
Ám még nagyon messze vagyunk attól, hogy a német–francia modell mintájára román–magyar viszonylatban is történelmi megbékélés jöjjön létre, tette hozzá.
Lucian Nastasa-Kovács azt tartja a könyv erényének, hogy az embert helyezi a középpontba, és nem csak száraz adatokat, tényeket közöl. Üdvözlendőnek tartja, hogy a könyvben vannak történetek, legendák, szó esik a székelyek sajátos foglalkozásairól, ruházatáról, munkaeszközeiről. Ez a széles közönség számára is élvezetessé teszi a kötetet, és a történelemtanároknak is sok újdonságot mond.
A kolozsvári történész egyetértett a székelyudvarhelyi kollégájával abban, hogy eddig kevés lépés történt a román–magyar megbékélés érdekében. Akadálynak látja azt, hogy
a román és a magyar történelemírás általában a két nép konfliktusos történelmi eseményeire összpontosít,
és elhallgatja azt, hogy évszázadokon át egyetértésben és együttműködésben élt egymás mellett.
Lucian Mandruta újságíró azt hangsúlyozta, hogy román–magyar kapcsolatokban nem zászlókra és szlogenekre van szükség, hanem alapos tájékozódásra és nyugalomra. Románoknak és magyaroknak egyaránt sokkal gyakrabban ki kellene lépniük a saját köreikből, és többet kellene beszélniük egymással ahhoz, hogy a kapcsolatuk javuljon, vélekedett.
