(MTI) – A kötetben található mintegy 400 kép túlnyomó többsége a Magyar Zsidó Levéltárból származik, Komoróczy Géza szerint a dokumentumok fele a nagyközönség számára teljesen ismeretlen. Szerepel köztük például számos grafika és festmény, vagy például olyan kuriózumok, mint egy 1920-as évekből való hitközségi vacsora menülapja. “Azokat a képeket nem vettük bele, amelyek fájdalmat okozhatnak, bántóak lehetnek” – jegyezte meg Komoróczy Géza.
 
A kutató kitért arra is, hogy a könyvben ugyanolyan hangsúllyal jelenik meg a régmúlt, mint a legújabb kor. “Egyszerű alapelvem volt: minden, ami csak a mai Magyarországról áttekinthető, belekerüljön a zsidóságról” – hangsúlyozta Komoróczy Géza, megemlítve, hogy a magyarországi zsidóság történelme érthetetlen a pozsonyi, a 17. századi erdélyi zsidó kereskedők, a török udvari tolmácsok, vagy például a 16. században a Balkán-félszigetre kitelepített budai zsidók nélkül. A könyvben szerepelnek a 18. században Palesztínába, majd a 19. században az Egyesült Államokba kivándorolt zsidók éppúgy, mint a 20. század közepétől létrejött izraeli magyar kibucok is. “Azt a régi Magyarországot is meg akartam mutatni, amely már csak a zsidó gondolkozásban és képzeletben él” – tette hozzá a történész, aki nem titkolt céljának nevezte, hogy visszahozza a köztudatba a holokauszt által elhomályosított régmúltat.
 
A kötet az első legendáktól követi nyomon a zsidóság történetét, a Magyarországgal kapcsolatba hozható zsidóság első említése 965-re datálható – emelte ki Komoróczy Géza. A könyv legutolsó dátuma pedig 2011/12, a nemrég elfogadott egyházügyi törvényt bírálja a szerző.
 
A kutató megjegyezte, hogy a magyar népnek mindig is “erős” volt a zsidó “komponense”, példaként olyan magyar szavakat hozott, amelyekkel írásban héber betűkkel találkozunk először. Rámutatott, ugyanolyan hangsúllyal akarta bemutatni a hazai zsidóellenesség történetét, mint azokat az éveket, amikor a békés együttélés jellemezte a kapcsolatokat. “A zsidóellenesség jóformán a 13. század óta jelen van, része a magyar történelemnek. Ez váltakozott azokkal az időszakokkal, amelyekben a zsidóság megbecsültsége dominált” – fogalmazott Komoróczy Géza.
 
A történész elmondta: a könyvet a 2000-es évek elején kezdte el írni, a munka közvetlenül mintegy kilenc-tíz évet vett igénybe. “Nem lehet pontos dátumot mondani, hiszen egy ilyen könyvnél az ember egész addigi élete előkészületnek számít” – jegyezte meg a kutató, aki szerint a több mint 2400 oldalon nem csupán a Magyarországhoz kötődő zsidók történetét írta meg, hanem egyben a magyar történelem egyfajta enciklopédiáját is zsidó szempontból.