Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 1848 decemberében indult meg az egykori bazilika feltárása, ami mindig a kor színvonalán történt. Ugyanakkor az archeogenetika létrejötte lehetőséget teremtett arra, hogy most már nagy pontossággal vizsgálhassák meg a királyi maradványokat és olyan összefüggéseket derítsenek fel, amelyekre addig nem volt lehetőség.

Az Árpád-ház férfivonala jellegzetességeinek meghatározása a Mátyás templomban őrzött, Székesfehérvárról odaszállított, feltételezett királyi maradványok vizsgálatával indult el. Az Árpád-házi genom meghatározása után lehetőség nyílt a kutatások kiterjesztésére a székesfehérvári osszáriumra is, ahol további Árpád-házi királyok csontjai nyugszanak azonosítatlan módon. Mivel a legkorszerűbb genetikai módszertan rendelkezésre áll, lehetséges lesz meghatározni a Fehérváron nyugvó többi magyar király csontvázát is.

Kásler Miklós hangsúlyozta: mindvégig hitt benne, hogy amit „a szerencsétlen körülmények évszázadok alatt elpusztítottak, azt meg lehet találni, fel lehet lelni, azonosítani lehet és a királyok végakaratának megfelelően olyan nemzeti emlékhelyet lehet kialakítani, ahol az idők végezetéig nyugodni tudnak”.

Köszönetet mondott a vizsgálatokat is végző Magyarságkutató Intézet munkatársainak, hogy felkarolták ezt a „nemzeterősítő gondolatot”, és reményét fejezte ki, hogy a képességeikkel, a rendelkezésükre álló tudományos módszerekkel ugyanúgy eredményesen zárják a kutatásokat, mint korábban a Hunyadiak esetében tették.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök arról beszélt, hogy a múlt feltárása és alapos megismerése fontos feladat, mert „a múltba kapaszkodnak a jelen gyökerei, onnan jönnek a hagyományok, a hit és erkölcs ereje”. Jelezte, hogy az egyház készségesen állt a kutatás mellé a teljes igazság megismerése érdekében a magyarság egyik legszentebb helyén is, amely az idők során híres zarándokhely lett és ahol megszületett a „Mária országa” eszmény a Szent István-i felajánlás nyomán.

Spányi Antal rámutatott, alázattal és tisztelettel nyitották fel az osszáriumot, hogy a magyarság közelebb kerülhessen szentjeihez és történelmi nagyjaihoz, de várják vissza az ereklyéket a tudományos kutatás végeztével.

Cser-Palkovics András polgármester az osszárium megnyitását történelmi pillanatnak nevezte a nemzet történelmi bölcsőjében, a magyar államiság keletkezésének helyén, ahol a legfontosabb döntések és a legfontosabb szertartások, a koronázások és temetkezések zajlottak, s közvetve ennek köszönhető a magyar nyelv megmaradása, a magyar kultúra megléte, illetve a magyar szentek jelentős része is. Mint mondta, sajnálatos, hogy nem lehet bejárni ezt a szent építményt, ahogy más nemzetek hasonló helyeit a világban és Európában, de ez nem ment fel senkit a felelősség alól, hogy igenis a lelkekben és fizikailag is építeni kell ennek a helynek a jelentőségét.

A városvezető felidézte, hogy 2013-ban elindult az Árpád-ház program, amelynek azóta több eleme is elkezdett megvalósulni Székesfehérváron, s ennek egy újabb lépcsőfoka az itt őrzött királyi csontok tudományos vizsgálata.

A Kásler Miklós vezette kutatócsoport 2013-ban kezdte meg a vizsgálatokat, majd sikeresen meghatározta az Árpád-ház genetikai markerét III. Béla és Anna királyné, illetve II. (Vak) Béla csontjainak azonosítása után. Az azonosításokhoz szükséges DNS-profilok száma nemrég bővült a Hunyadiak genomjával Corvin János és Kristóf mintáinak köszönhetően, akiknek földi maradványai egy horvátországi pálos kolostorban nyugszanak.

A Magyarságkutató Intézet az archeogenetikai kutatás során több mint 600 koponya és majdnem ugyanennyi vázmaradványt vizsgál, amelyek összesen több mint 900 egyén maradványait jelenthetik.

Fotók forrása: Kásler Miklós Facebook-oldala