 |
(MTI) Az önkormányzat és a Jászok Egyesületének közös szervezésében megvalósuló háromnapos program pénteki nyitányaként megemlékeztek a helyi általános iskola 50. születésnapjáról, majd kiállítások nyíltak jászsági festőművészek alkotásaiból, kézimunkákból, régi rádiókból és fényképezőgépekből, valamint helytörténeti érdekességekből - mondta el Zelenai Tiborné, a település független polgármestere.
A seregszemle forgatókönyve számos olyan, már állandónak számító elemet tartalmaz, amely nemcsak a jász öntudatot erősíti, hanem a más népcsoporthoz tartozókkal is megismerteti a jászok szokásait, kultúráját. Ezek közé tartozik két szombati esemény, a jász települések felvonulása, valamint az új - a jászokat egy évig közéleti eseményeken képviselő - jászkapitány beiktatása is.
Emellett a találkozó második napján díszünnepség keretében átadják Sisa József jászberényi ötvös-iparművésznek, a Jászsági Művésztelep vezetőjének életpályája elismeréseként az idei Jászságért díjat.
Szombat délután a jászsági művészeti csoportoké lesz a főszerep, a műsort íjászok és lovasok bemutatója és veteránautó-felvonulás is színesíti.
A vasárnapi programválasztékból kiemelkedik a Jász Lovas Bandérium délelőtti huszárbemutatója, melyet a Gosztonyi-kápolnában istentisztelet és emléktábla-avatás követ.
A házigazdák és a látogatók számára üröm az örömben, hogy a korábbi szándékkal ellentétben nem állítják ki Márta, a Jászságban talált mamut csontjait. A feltárást korábban vezető szakember, Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich Múzeum régésze szerint előre nem várt akadályok miatt, az utolsó pillanatban hiúsult meg a rendhagyó, alkalmi bemutató.
A Mártának elkeresztelt, 16-18 ezer éve élt mamut maradványaira évekkel ezelőtt Jászfelsőszentgyörgy határában bukkantak a kutatók. A jászsági lelet azért különös jelentőségű, mert a megtalált koponyát, agyarakat és más csontokat a feltételezések alapján a kőkori vadászok szertartásos formában temették el.
A jászok első világtalálkozóját 1995-ben Jászberényben rendezték a jász redempció, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. Az önmegváltás története 1702-ig nyúlik vissza, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.
