A közönség többsége a mesterséges intelligencia segítségével írt dalokat az ember művének véli, de magabiztosan felismeri, ha igazi dalszerző egyáltalán nem vett részt az alkotásban – derült ki az Artisjus dalszerzők napi kísérletéből.

Míg a 100%-ban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen „emberi” alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, hogy melyik az emberi szerzemény, míg az mesterséges intelligencia–ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták. Nem úgy, mint a kísérletbe bevont kilenc zenész, zenei újságíró és MI szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László –, akiknek sikerült tetten érni a mesterséges intelligencia nyomát a szerzeményekben. Többen közülük elmondták véleményüket a mesterséges intelligencia és az alkotómunka viszonyáról is.

Dés László a mesterséges intelligencia tudatos használatában látja a helyes utat: „Ahogy az internet vagy a mobiltelefon is baromi jó, a mesterséges intelligencia is lehet az – de minden attól függ, hogyan használjuk. Ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk, az még rendben lehet. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan”.

Míg a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban Czutor Zoltán kételkedésének, Járai Márk pedig félelmének adott hangot, így vagy úgy mindannyian megerősítették az előzetes felmérés eredményét, miszerint a magyar dalszerzők többsége ragaszkodik a hagyományos alkotói munkához. „Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Nálunk a dalszerzés a lényeg. Az, hogy az ember dalszerző, az egyben egyfajta gondolkodásmód, egy életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi.

A Platon Karataev dalszerző-frontembere, Balla Gergely így nyilatkozott erről: „Mindig arra törekszem, hogy rájöjjek, mi az, ami rajtam zsilipelődik át. Azt érzem, ezt nagyon torzítaná, hogyha egy ennyire markáns külső dolgot beemelnék az alkotói folyamatba”. A kísérlet négy hete alatt 4303 szavazat érkezett, a résztvevőknek mindössze 19,7%-a találta el mindhárom dal esetében a helyes megfejtést. A 100%-ban MI által írt zenét az emberek nagy része felismerte, míg azt a két dalt, amit részben vagy egészben emberek írtak, a legtöbben már nem tudták megkülönböztetni egymástól. Ebből látszik, hogy a gép által generált szöveg és dallam megtévesztően emberi szerzeménynek tűnhet, amint tapasztalt dalszerzők értő módon gyúrják át azokat. Ha a két dalt a helyes megfejtések aránya alapján hasonlítjuk össze, akkor az azonos igényességgel elkészített hangszerelés és előadás ellenére is az egészében emberek által írt dalt nagyobb arányban tudták jól beazonosítani az emberek.

A dalszerzők napja alkalmából az Artisjus Egyesület előzetes felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligencia használatához a zenében. Ebből többek között az derült ki, hogy a magyar dalszerzők közel ötöde próbált már ki valamilyen MI alapú programot, de az alkotás helyett főleg az egyéb feladatok „kiszervezésére” használnák, a közönség pedig egyszerre kíváncsi és bizalmatlan a gépi dalokkal szemben.

Fotó: Shutterstock / Zoom Team