A falat konzerváló védőréteggel is ellátták, de a munkálatok során előástak még támpilléreket is, és az omlásveszélyt elhárító munkálatokat is el kellett végezni - mondta Németh Gyula, az alapítvány elnöke a várfal avatását követően. Szavai szerint igyekeznek "megmenekíteni Csobánc nagy múltú végfalait". Az alapítvány várrommentő munkálataihoz 3 millió forintot nyert a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, ehhez 1,3 milliót tett hozzá a Csobánc Váráért Alapítvány, a társadalmi munkákkal együtt azonban a felújítás költsége elérte az 5 millió forintot is - tette hozzá Németh Gyula.
Az alapítvány elnöke felidézte, hogy korábban már rendbe tették a romokhoz vezető utat. Autóval a várromokig sosem lehet majd felmenni, mert a teljes Csobánc-hegy természetvédelmi terület, de gyalog és lóháton jó úton lehet már elérni a várat, ahonnét fantasztikus kilátás nyílik Tapolca városára, a Balaton-felvidékre és a "nagy vízre" - jegyezte meg Németh Gyula. Az öt éve létrehozott vármentő alapítvány az idei nyáron már ötödik alkalommal rendezte meg a Gyulaffy-napokat, amelyek bevételeit szintén a vár állagmegóvására fordították - mutatott rá az elnök. Hangsúlyozta, hogy támogatják az alapítványt a környékbeli önkormányzatok, cégek és magánszemélyek is.
Mint azt Németh Gyula elárulta, példaként tekintenek a szigligeti és a sümegi vár felújítására, aminek köszönhetően ma már turisták tízezreit fogadják évente. Beszámolt arról is, hogy a vár rekonstrukciója mellett jövőbeni terveik között egy helytörténeti múzeum létrehozása is szerepel. Ismertetése szerint Csobánc várának mintegy 500 évre nyúlik vissza a története; a végházat a Gyulaffy-család építette az 1500-as évek elején, s a nemzetség leghíresebb tagját, Gyulaffy Lászlót az 1500-as évek közepén, második felében az ország egyik legnevesebb törökverőjének, bajvívójának tartották.
Csobánc várát a törökök - hasonlóan a sümegihez - sosem tudták bevenni, noha számos ostromot vívtak ellene. A vár 1669-ben az Eszterházy-család birtokába került, majd a kuruc időkben dunántúli véghelyként szerepelt; Bottyán János kuruc generális többször megfordult Csobánc várában is, hiszen a dunántúli hadakat a közeli Sümeg várában létesített főhadiszállásáról vezényelte. A Rákóczi szabadságharc bukása után azonban a császári erők Csobánc várát is lerombolták.
