A Nazca-vonalakat az UNESCO 1994-ben vette fel a világörökségi listára. A geoglifák felfedezésük óta foglalkoztatják a kutatókat. S noha vége-hossza nincsen a titokzatos alkotások rendeltetéséről szóló elméleteknek, a legvalószínűbb, hogy asztronómiai funkciót töltöttek be.
A múlt időre figyelmeztet a World Monuments Fund (WMF) 2012-es, a veszélyeztetett kulturális örökséget tartalmazó jelentése is, amelyre a perui emlékek is felkerültek. Az illegális bányásztevékenység, a lopások, az engedély nélküli barangolások, a turisztikai infrastruktúra hiánya és a környezeti változások mind-mind a világörökségi helyszín pusztulásához járulnak hozzá.
Bár a 2007-es áradások és a nyomán keletkező sárlavinák nem okoztak kárt az alkotásokban, az irányítás és a szervezés szakszerűtlensége komoly főfájást okoz a WMF regionális szervezeténél, amely komoly kritikát fogalmazott meg az ica-i tartományi kormány kompetenciájával kapcsolatban.
Vannak azonban előremutató jelek is: a hírek szerint év végén a perui kulturális minisztérium átfogó tervet dolgoz ki a Nazca-vonalak megóvására. A WMF szerint a listára való felvétellel sikerült együttműködésre bírni az érintett intézményeket, illetve a turizmusból profitáló közösségeket, de ez csak a hosszú folyamat első lépése.
