- A csernobili tárlat megnyitásához már meglehetősen érdekes anyag gyűlt össze, így jelenleg annak lehetőségét vizsgáljuk, hogy a múzeum mind a tiltott övezetben, mind Kijevben működhessen - közölte kijevi sajtókonferenciáján Volodimir Sandra, a rendkívüli helyzetek minisztere. A tervvel kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy az irányítása alá tartozó minisztérium felel a kulturális örökség megőrzéséért, beleértve a katasztrófák helyszíneit is.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette: ahhoz, hogy a csernobili tiltott zónát szervezett keretek közt turisták is felkereshessék, még nagy munkát kell elvégezni, mivel a dolognak léteznek bizonyos kockázatai. Egyebek mellett biztonságos útvonalakat kell kijelölni, a kirándulást szervező utazási irodának pedig alaposan meg kell terveznie az utaztatást, annak tudatában, hogy teljes egészében felel a vendégeiért - tette hozzá. Mint mondta, az ilyen kirándulásokhoz speciális utasítást is ki kell dolgozni. Az embereknek fel kell keresniük a Csernobil körülihez hasonló övezeteket, mert azok az "emberi hiba mementói" - hangoztatta a miniszter.
Csernobil erőművében 1986. április 26-án következett be a katasztrófa: a robbanások és az ezek nyomán keletkezett tűz példa nélkül álló nukleáris szennyezést okozott. A katasztrófa okait leginkább az üzemeltetők hibájaként vagy a tervezés hibájaként magyarázzák. Főleg az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában és Fehéroroszországban több mint 180 ezer ember volt kitéve sugárzásnak. A katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vevők ma is állandó orvosi megfigyelés alatt állnak.
Nehéz megítélni, hogy pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan a szövődményekbe haltak bele, sokaknál nem lehet eldönteni, hogy betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 személyt tart nyilván, akinek halálát közvetlenül a robbanás és következményei okozták.
