"A történelem az történelem, kutatásában nincs helye a személyes érzelmeknek. Nagyra értékeljük a német kormány döntését, mely egy több évtizede húzódó nemzetközi vita végére tehet pontot" - nyilatkozta Sara J. Bloomfield, a igazgatója. A helyszínen tartott konferenciát követően jelentette be Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter, hogy a Bad Arolsenben székelő levéltári anyagát a szabad kutatás szolgálatába állítják.
Ezáltal a hitleri Németország idején meghurcolt, vagy eltűnt, összesen mintegy 17 millió embert érintő 50 millió akta válhat megismerhetővé. Fény derülhet többek között arra, hogy kit milyen hivatalos indokkal küldtek börtönbe vagy koncentrációs táborba, kik voltak azok, akik együttműködtek fogvatartóikkal és kiken végeztek orvosi kísérletet.
A dokumentumokat kezelő szervezet 11 tagállamot tömörít: Németország hozzájárulásán túl az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Nagy Britannia, Luxemburg, Belgium, Görögország, Izrael és Olaszország beleegyezése is szükséges az iratok teljes feloldásához. Az államok képviselői legközelebb május 16-án találkoznak Luxemburgban, ahol várhatóan végleges döntés születik a kérdésben.
1998 óta az akták felét már digitalizálták, előtte közel 20%-át vitték mikrofilmre. A továbbiakban azonban elengedhetetlen lesz a további digitális másolatok elkészítése, majd terjesztése. Washington reményét fejezte ki abban, hogy a világ összes Holokauszt Múzeumában elérhetőek lesznek a feltárt adatok.
