A Műcsarnokban 95 szerző képzőművészeti munkákat, öt művész videókat és animációs filmeket mutat be. A pályázatra 293 alkotó összesen 544 alkotással nevezett.
Július 13-án nyílt meg a Műcsarnokban és augusztus 28-ig látogatható a Groteszk Triennálé. A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület 11. alkalommal szervezte meg a Nemzetközi groteszk képző- és iparművészeti pályázat kapcsán létrejövő tárlatot, melynek helyszínei ez alkalommal először Budapesten a Műcsarnok, azt követően a kaposvári Vaszary Képtár. A pályázat díjazott művészei: Farkas Zsuzsa grafikusművész, Fecsó Szilárd szobrászművész, Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész, Pató Károly grafikusművész, Szepesi Dóra Anna képzőművész.
A kiállítás ajánlójában Sinkó István felidézte, a kifejezés – terminusként – 1500 tájt jelent meg: az olasz grotta (barlang) alapján képzett szóval illették a Néró császár római Domus Aureájában fölfedezett, szenzációszámba menő falfestményeket. A frissen megismert különös motivika hamarosan divatot csinált az egyházi és világi méltóságok palotáiban. A groteszk hatásokat a képzőművészet áramoltatta szét.
Hozzátette, azóta a groteszk elő- és utóélete magában hordja a meghatározottságát, hiszen egy díszítményből vált azzá, amit ma ismerünk, azaz – Tarján Tamás definíciójára utalva –
„a groteszk komikus minőség, mely a lét torz, rút, szabályszerűtlen voltát ábrázolva, az analizálás eszközeivel e torzság, rútság okaira, következményeire keres választ”.
Sinkó István szerint az idei képzőművészeti pályázat anyaga minden eddiginél gazdagabb választékot kínál a műfajjal szívesen foglalkozók számára: kisgrafikától táblaképig, plasztikától asszamblázsig, szobortól objektig minden stiláris és technikai lehetőség felbukkan, de az utóbbi évek kinetikus, sőt mobil eszközrendszere is részese a nagyszabású tárlatnak.
Nyitókép forrása: Groteszk Triennálé
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
