A kiállítás a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető, közel 3500 darabot számláló tárgyi anyagra helyezi a fókuszt, tükrözve Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.
Herman Ottó az ő korában még csak kibontakozóban lévő néprajz terén maradandót alkotott. Megteremtette az anyagi kultúra kutatásának alapjait, amely összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Az elsők között a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, de ugyanígy a pásztorkodás és más témák mind jobb és jobb megismerése céljából is beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott.
Nála vált először hangsúlyossá az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítottak és alkalmaztak. Ha áttekintjük a Herman Ottóhoz köthető műtárgyakat, akkor láthatjuk, hogy egy tekintélyes része sorozat. Rá jellemző volt, hogy egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot gyűjtött be, ezekből az adott helyszínen mindent meg akart szerezni. Ezeken keresztül tovább körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, hogy mi volt számára érdekes, és mit tartott érdemesnek megőrizni, múzeumba elhelyezni. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradtak gyűjtőnaplói, amelyeket útjai során vezetett, és nemcsak írt a naplókba, de rajzokat is készített, amelyek a kiállításon is láthatóak lesznek.
A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak – ahogy Kossuth Lajos fogalmazott – a „legzseniálisabb és legmagyarabb tudósunk” politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa. Továbbá a humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált.
A kiállítás narrátoraként Mikszáth Kálmán mellett – aki szellemes karcolataiban, tudósításaiban többször ír Hermanról – végigkíséri a látogatót tanítványa, későbbi kollégája és életrajzírója, Lambrecht Kálmán is.
Az időszaki tárlathoz országos vetélkedő is kapcsolódik majd a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Intézet szervezésében, amelyen a Herman Ottó nevét viselő oktatási intézmények diákjai vehetnek részt. A többfordulós, levelezős, több száz diákot érintő verseny eredményhirdetése a Madarak és fák napján, 2025. május 10-én lesz a Néprajzi Múzeumban, bízva abban, hogy Herman Ottó öröksége a most felnövő generációt is a bennünket körülvevő világ megóvására és felfedezésére ösztönzi.
