Megnyílt a Kertész Imre Intézet

A kormányfő több idézetet is felelevenített a 2016-ban elhunyt Nobel-díjas írótól, így például azt, amelyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, „szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának" nevezi.

Orbán Viktor arra a gondolatára is emlékeztetett Kertész Imrének, miszerint „olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik". Az volt az álláspontja, hogy az európai civilizáció bajaira csak a saját civilizációs keretein belül szabad válaszokat keresni, kívülről importált megoldások nem működnek, akkor sem, ha szellemről, és akkor sem, ha emberekről van szó – tette hozzá. Közölte: az író szavai szerint „a liberális szellem, amely eredetileg a legjobbat akarta, a posztmodern elvtelenségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget a tanácstalanságba vezette".

A miniszterelnök felidézte, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, heves, nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon, különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része úgy gondolta, ugyan óriási siker a Nobel-díj, de „minden relatív, micsoda nagy írók nem kaptak" például a két világháború között, és azt is mondták, nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszttárgyú.

Ez a vita beskatulyázta Kertész Imrét „egy olyan fiókba,
ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda
bezárják", az ő mély intellektusát ugyanis nem lehet korlátok közé
szorítani – jelentette ki Orbán Viktor.

Az író életútjából kiemelte: Kertész Imre a kommunizmusban a teljes kívülállás stratégiáját választotta, tisztán akart élni, nem akart kompromittálódni, úgy gondolta, „ebben nem szabad részt venni".

„A Budapesten megvalósuló belső emigrációt választotta" – fogalmazott.

Magyarország az elmúlt években és jelenleg is erején felül vállal kulturális kiadásokat, mert „kultúrnemzet vagyunk" – hangsúlyozta, példaként megemlítve a Liget Budapest projektet, a filmipar támogatását és a Magyar Állami Operaház felújítását.

Schmidt Mária, az intézményt működtető Közép- és
Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója
felidézte: három évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy Kertész Imre
hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel és
hozzanak létre egy olyan intézetet, amely az író emlékét, hagyatékát és örökségét
méltó módon ápolja.

Orbán Viktor miniszterelnök az első pillanattól támogatta
ezt az elképzelést – emelte ki.

Schmidt Mária emlékeztetett arra, hogy az intézetnek otthont
adó Benczúr utcai szecessziós villát a 20. század elejének mesterei olyan
színvonalon alkották meg, hogy a mai napig is a látogató csodálatát váltja ki.

A felújításkor ezért igyekeztek mindent, amit lehet,
megőrizni, értékmentést végrehajtani, a beruházás többi részét pedig hasonló
színvonalon elvégezni – tette hozzá.

A 20. század eleje olyan korszak volt, amelyre úgy tekintünk
vissza, mint amikor a kultúra virágzott, Budapest pezsgett, Magyarország
felfelé ívelő pályán volt – emelte ki, hozzátéve: „meg vagyok győződve arról,
hogy a következő nemzedékek a mostani időszakra is így fogak
visszaemlékezni".

Schmidt Mária elmondása szerint a Kertész Imre Intézet a
kutatók mellett a szélesebb közönséget is várja irodalmi és társművészeti
programokkal, de kutatói és fordítói ösztöndíjprogramokat is rendszeresen
hirdet.

A Kertész Imre Intézetnek otthont adó, Benczúr utca 46. szám
alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762
millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2
milliárd forintból újította fel. Az intézmény a névadó Nobel-díjas író
életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János
hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint az alkotó szellemi örökségét ápolja.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán