Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója az épület ünnepélyes megnyitóján kiemelte, hogy Fudzsimoto Szú japán tervező remeke a természeti mellett zenei ihletettségű, ami a ház formavilágában is megmutatkozik.

Mint hozzátette, a Magyar Zene Házába érkező gyerekek biztosan kipróbálják majd a ház mellett felépült zenei játszóteret, de szép időben a szabadtéri színpad is várja a közönséget. A üveghomlokzaton benézve látni, az épületbe belépve pedig hallani is lehet majd a benti koncerteket, rácsodálkozva az üvegterem meglepően jó akusztikájára.

A térszint alatti Varázstérben együtt dobolhatnak a látogatók, a hangdómban drámai szerepet kapnak a hangok és zörejek, az interaktív állandó kiállításban pedig éppúgy lehet találkozni a régi magyar falvak népének zenéjével, mint a Notre-Dame szerzeteseivel, a Styx folyónál könnyező Orfeusszal, a zongorázó Liszt Ferenccel, Bartók Kékszakállú hercegével és a popzene 20. századi sztárjaival is – szólt az intézményről.

 A koncertprogramra kitérve hangsúlyozta: a legkülönfélébb műfajok képviselői egyaránt meghívást kapnak majd, így a Magyar Zene Háza nem egyszerűen egy zenei intézmény, hanem a Városliget egykori hangulatának örököse, valódi zenepavilon lesz a park közepén.

Batta András felidézte: tíz éve kezdődött a Magyar Zene Háza projekt előkészítése. Sok száz ember több százezer munkaóráját felemésztő tervezés után következett a mintaszerű kivitelezés, amely Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatójának „vezényletével” jutott el a befejezésig – közölte.

Baán László a beszédében kiemelte, hogy a Magyar Zene Háza átadása a Liget Budapest projekt első nagy „csúcsra érése”, majd köszönetet mondott annak a sok száz szakembernek, akik ennek a nemcsak Magyarországon, de az egész világon példa nélkül álló intézménynek a megtervezésében és létrehozásában részt vettek.

Kiemelte Fudzsimoto Szú építészt, aki egy minden ízében végiggondolt, természettel egybeolvadó, elbűvölően egyedi, extravagáns, ám mégis harmonikus és otthonos épületet álmodott meg, a japán mester magyar tervezői partnerét, a Teampannon Kft.-t, a beruházó Városliget Zrt. és a kivitelező Magyar Építő Zrt. csapatát, továbbá Batta András ügyvezető, Horn Márton operatív igazgató, valamint Marta Thorn, a nemzetközi tervpályázat zsűrielnökének munkáját.

Fotó: Liget Budapest/Mohai Balázs

Baán László köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki a kezdetektől határozottan támogatja a Liget Budapest projektet, mindig tudva, hogy ami itt létrejön, az „kívül-belül egyszerre lesz varázslatosan egyedi, mégis szerethetően otthonos”.

A most megnyílt Magyar Zene Háza „a zene intézményként és épületként megvalósult metaforája”, amely olyan komplex módon erősíti a zene küldetését, mint egyetlen más intézmény sem a világon – közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: vasárnaptól mindenki saját maga megtapasztalhatja, hogy mi veszett volna el, ha „a megvalósítás ellen törő, hazugságokra épített düh és gyűlölet győzött volna”.

Baán László végül Orbán Viktorhoz fordulva arra kérte a miniszterelnököt: ahogy nem hagyta a Magyar Zene Háza álmának elpusztítását, támogassa az Új Nemzeti Galéria megvalósulását is.

Orbán: Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk

– Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, válság ide vagy oda – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadási ünnepségén.

A kormányfő kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. – Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve – fogalmazott.

Úgy vélte, máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben nálunk itt áll teljes fényében ez a lenyűgöző új intézmény. Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak – tette hozzá a magyar kultúra napján tartott ünnepségen.

Budapest, 2022. január 22. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban – igaz, holtversenyben – az első helyen állnak az Európai Unióban. 2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, de jött a nemzeti alkotmányos fordulat, és sikerült visszakapaszkodni az élre – mondta. Hozzáfűzte:

a magyarok önképének fontos része, hogy mi kultúrnemzet vagyunk.

Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.

Úgy látja, a japán tervező alkotta térben mi, magyarok otthon érezzük magunkat, talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat – vélekedett –, hogy ez az épület nem akarja megerőszakolni a környezetét, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, és ez a magyar szemnek szép, ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.

Fotó: Liget Budapest/Mohai Balázs

A miniszterelnök elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy „miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében”, és nem véletlen, hogy „a főpolgármester úrnak éppen máshol akadt ma dolga”. Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, a Napnál is világosabb, nekünk volt igazunk – hangsúlyozta.

Közölte: a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt, és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. – Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk, de ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el, és inkább áprilisban húzzuk el a nótájukat – mondta.

A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Városliget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a Liget-projekt, amely Európa legnagyobb kulturális beruházása. Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet.

Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet kiejti őket az emlékezetéből.

Kiemelte: jelenlegi formájában a Liget-projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várják már, hogy a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát – mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. – Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, genderpolitika vagy gyermekvédelem – sorolta.

Úgy vélte, ez nem egy Nyugat–Kelet, hanem egy új Nyugat–Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. – Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani, tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel ebben a bábeli zűrzavarban. – Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene – ideértve a magyar zenét is – alkalmas, akkor ez éppen az – mondta a kormányfő.

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs