A szeptember 12-ig látható tárlaton egyebek mellett Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok mellett számos szobor, festmény és metszet mutatja be a rendet. A pálos az egyetlen, pápai jóváhagyással működő, magyar alapítású férfi szerzetesrend, amelynek története végigkíséri Magyarország történelmét.

A remeterend története a magyar erdőkhöz, főként a Pilis és Mecsek erdeihez kötődik, ugyanis a szerzetesek számára az erdők adtak erőt a történelem viharainak átvészeléséhez, a politikai üldöztetés túléléséhez, valamint ahhoz az áldozatos munkához, amellyel a nemzetet szolgálták.

Mohos Gábor, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a tárlatot megnyitva felidézte a pálos rend születésének történetét. Elmondta, hogy a XIII. századi magyar királyságának életében már jelen volt az a lelkület, amelyet összefogva Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezett közösséggé.

A tárlat egy középkori kerengőinstallációval kezdődik, ezután egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750-770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató, így a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról.

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn 18 rendtaggal, ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Czestochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Czestochowa Jasna Góra kolostorával.

A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek is tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített − Festetics-kódex néven ismert − imádságos könyv, a czestochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.

Alapítója halálának 750. évfordulójára emlékezett 2020-ban az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend. Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé. A pálos rend a magyar királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, a XV. századtól pedig megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is.

Nyitókép: Résztvevők a Pálosok című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2021. június 14-én. Fotó: MTI/Mónus Márton