A_kép_világa_IskiKocsis.jpg

Törökországban a kortárs magyar festészet

Megnyílt A kép világa – a festmény frissítése címmel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kiállítása az ankarai Doğan Taşdelen Kortárs Művészeti Központban április 2-án. A kiállítás három generáció huszonnégy művészének munkáin keresztül nyújt szűkített, egyben reprezentatív keresztmetszetet a magyar kortárs festészetről.

A tárlat 2024 szeptemberében debütált a Magyar–Török Kulturális Évad keretében az isztambuli Liszt Intézetben, ahol egészen 2025. január végéig volt látható.

A kiállítást Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a kiállítás egyik kurátora nyitotta meg. „E kiállítás ismét kiváló alkalom arra, hogy megismerjük közösen vállalt értékeinket, de alkalom az alkotói módszereink különbözőségének bemutatására, a festmények sajátos diskurzusára, az egymástól eltérő gondolkodásmódok együtt-állására. A határok nélküli művészet szakmai nyelvét beszélők számára mindez nagyon erős kapocs. A magyarországi festészet bemutatása a török közönség előtt számunkra fontos szakmai tapasztalat. Ezek a benyomások sokat segítenek abban, hogy egymást megismerve és megértve a nyitottság alapján kiépülő kulturális és kortárs művészeti együttműködések egész sorát alakíthassuk ki” – hangsúlyozta Szurcsik.

A kurátor szerint összességében elmondható, hogy a magyar képzőművészet szellemiségére kifejezetten jellemző a befogadó nyitottság, a mélységek kutatása és a „magaslatokig irányuló szárnyalás igénye”, az alázatos és egyben állhatatos alkotómunka, a pályatársakba vetett bizalom, a partnerekkel kialakítható figyelmes szakmai viszony és az együttműködés igénye. Ezek együtt részét képezik a jövőképünknek, de egyúttal a kultúránk és művészetünk értékének biztosítékai is.

Végezetül Szurcsik József kurátortársa, iski Kocsis Tibor gondolatait idézte, miszerint a magyarországi festészet az első középkori említésétől kezdődően szorosan kötődött az európai művészeti hagyományhoz, de egyben vállalta a földrajzilag és történelmileg kialakult, Kelet és Nyugat művészete közötti összekötő szerepet is.

A kiállító művészek: Baksai József, Baráth Áron, Bukta Imre, Elekes Károly, Földi Péter, Gaál József, Gál András, Gulyás Andrea Katalin, Hermann Zsófia, Horváth Lóczi Judit, Incze Mózes, iski Kocsis Tibor, Jovián György, Kótai Tamás, Lajta Gábor, Palkó Tibor, Stefanovits Péter, Szabó Ábel, Szotyori László, Szurcsik József, Tóth Angelika, Verebes György, Verebics Ágnes, Véssey Gábor.

A tárlat – melynek kurátorai iski Kocsis Tibor, Stefanovits Péter és Szurcsik József – 2025. április 15-ig látható az ankarai Doğan Taşdelen Kortárs Művészeti Központban.

Ez is érdekelheti

„Magamnak szeretnék megfelelni” – Interjú Szurcsik Józseffel

Nagyon érdekel, hogy ebben a korban, amiben élek, miket csinálnak művésztársaim – mondja Szurcsik József. A Munkácsy-díjas képzőművésszel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettesével cenzúráról, szervilizmusról és kiszolgáltatottságról is beszélgetett Gáspár Kinga.

„Arra jutottam, jó lenne azt megfesteni, ami körülvesz” – Látogatóban Bukta Imre festőművésznél

Míg a kollégámmal a füzesabonyi buszmegállóban várakozunk, szóba elegyedünk egy idős hölggyel, akiről kiderül, hogy Mezőszemerén él. Azt mondja, ismeri Bukta Imrét, kedveli, büszke rá és nagyon jó embernek tartja. Amikor a buszról leszállunk, készségesen útba igazít bennünket. Ahogy közeledünk, már a távolból felismerem a Munkácsy-díjas festőművészt. Vesszőseprűt tart a kezében, a portája előtt sepreget, közben egy helyi idős emberrel beszélget, aki a biciklijére támaszkodik.

Baksai József: Számomra csak az létezik, ami ábrázolható

Baksai József sajátos művészetét egyszerre inspirálja a formák megtapasztalása és az irodalom. Műtermében mesélt a rajz- és festészetoktatás nehézségeiről, az ötletek szabadságáról és saját alkotófolyamatairól.