(MTI) - Gerő András kifejtette, hogy húszévi szabadság után a magyar közvilág telítődött rasszizmussal és nacionalizmussal. "A kettő nem független egymástól. Közös lényegük az, hogy ilyen vagy olyan alapon 'mi' jobbnak, felülállónak tartjuk magunkat azokkal szemben, akiket 'ők' megnevezéssel illetünk" - mondta a történész, majd úgy vélte, hogy a negatív reakció nem elégséges: "Nem fogalmazható meg úgy, hogy az ember 'antinacionalistának' vagy 'antirasszistának' nevezi magát. Pozitív állítást kell tenni. Például azt, hogy 'együtt többek vagyunk'".
Az önazonosságok pluralitása a szabadság legfontosabb garanciája, de több is, mint garancia: gazdagság - fűzte hozzá. Szavai szerint e nélkül egyfajta belső Trianon jön létre, amely megfosztaná a magyar kultúrát a szerb-szlovák Petrovicstól, azaz Petőfi Sándortól. "Egy ilyen elképzelés mentén elvesztenénk Zeidler Gézát, aki Gárdonyi Gézaként írta meg a magyar hazaszeretet kötelező olvasmánnyá vált művét, az Egri csillagokat." De Vörösmarty, Lehár, Kálmán Imre, Liszt és Bartók munkássága és értékvilága is sérülne e "belső Trianon" alapján - jegyezte meg.
Végül azt hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés, amelyhez bárki - magánszemély és szervezet - csatlakozhat, barátságos Magyarországot akar. "...tudjuk és ezért hiszünk is abban, hogy erőnk és gazdagságunk forrása nem más, mint az: 'együtt többek vagyunk, együtt többek leszünk'" - jelentette ki.
A rendezvénysorozatot az oktatási és kulturális tárca vezetője, Hiller István miniszter nyitotta meg. Kiemelte, hogy a Zsidó Nyári Fesztivál mára Európa egyik legnagyobb zsidó kulturális-művészeti eseményévé nőtte ki magát. Tavaly mintegy 130 ezer látogatót vonzott a programsorozat.
Rámutatott, hogy hagyományt nem lehet csinálni - ám a szervezők ismerték a titkot, és megteremtették a saját hagyományukat. Az érdeklődők nemcsak bepillantást nyernek egy általuk addig alig ismert kultúrába, hanem annak részesévé is tudnak válni - mondta.
A közönségnek sok olyan magyar művész mutatkozik be, aki már jól ismert a világot jelentő deszkákon, de itthon még kevésbé - folytatta a miniszter. - Egyebek mellett ezt a hiányt igyekszik pótolni műsorpolitikájával a rendezvénysorozat.
A tárcavezető Bálint András keddi Radnóti-estjére külön is felhívta a figyelmet: a 100 évvel ezelőtt született költőóriás olyat hagyott a magyarságra, az irodalomra, amit nem csak tanulmányozni, sajáttá tenni érdemes - ezt célozza a műsor.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy a fesztivál szervezői 12 évvel ezelőtt mertek nagyot álmodni, és megépítették a zsidó kultúra forgószínpadát, ahol együtt jelenhet meg a múltban felhalmozott értékek minden gazdagsága, a jelen minden csillogó gyönyörűsége és jövő lelkesítő ígérete.
A honi és a nemzetközi zsidóság büszkén felmutathatja, hogy lám, ezt alkotta és őrizte meg a világtörténelem legborzasztóbb évszázadában, a huszadikban - húzta alá. - És büszkélkedik mai teljesítményével is, dalban, táncban, versben, prózában. A fesztivál alkalmat ad a kivételes tehetségű hazai és külföldi művészek és művek találkozására.
