Sokcsevits Dénes a családjában tanult meg horvátul. 1978-ban Magyarország és az akkori Jugoszlávia között fennálló egyezmény révén állami (nemzetiségi) ösztöndíjasként kezdte meg egyetemi tanulmányaimat. Előbb Újvidéken járt délszláv nyelvek és irodalmak szakra, majd tanulmányait a Zágrábi Egyetemen folytatta. Ekkor kezdett műfordításokkal foglalkozni. 1990-től a Pécsi Egyetem horvát tanszékének munkatársa. Vendégtanárként tanított a Zágrábi Egyetem Horvát Stúdiumok történelem szakán majd az Eszéki Egyetem Hungarológia szakán magyar történelmi témájú tárgyakat. Több történeti tárgyú könyve, valamint közel száz cikke és tanulmánya jelent meg. 2011-ben
Budapesten látott napvilágot az első, magyar nyelvű, a horvát történelemről szóló, nagy terjedelmű összefoglaló munkája Horvátország története a 7. századtól napjainkig címmel. 2008-tól a PTE BTK Szlavisztika Intézet igazgatója, illetve az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Magyar részről hatékony kormányzati akarat állt e mögé a látszólag evidens, mégis nagyon jelentős lépés mögé. Szimbolikus jelentése lehet annak, hogy az Intézet Zágráb központjában, az Európai Unió képviseletével egy épületben foglal helyet: Magyarország európai uniós elnöksége meghatározó volt Horvátország uniós csatlakozásának kérdésében. Zágráb fejlődő nagyváros, Budapesthez hasonlóan, kulturális élete rendkívül élénk. A Zágrábi Magyar Intézet új épülete a város szívében, a főtérrel párhuzamos utcában helyezkedik el. Az Intézetnek otthont adó modern üvegfalú épületének alsó szintjén a későbbiekben a magyar kávézó fogadja majd magyar süteményekkel vendégeit.
Az Intézet kettős feladata, mely a helyszín választásából is egyértelműen kitűnik, hogy a horvátok felé közvetítse a magyar kultúrát, ugyanakkor a horvátországi magyar közösség számára is otthonul szolgáljon. Programjai Eszéken és Drávaszögben is megjelennek. A zágrábi Ady Endre Kör segítségével már eddig is jó kapcsolat alakult ki a horvátországi magyarok között.
A közeljövő tervei között egy zágrábi székely-nap megrendezése is szerepel. Jövő év elején pedig ?busójárást? tervezünk Mohácsról Zágrábba, hiszen az UNESCO által készített Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján is szereplő mohácsi busójárás voltaképp egy horvát kisebbségi csoport, a sokácok népszokása, melynek hagyománya párhuzamosan Horvátországban is él, s így tökéletes kapcsolódási pontot képez a két kultúra között.
