A budapesti intézmény a székelyföldi város sétálóutcáján nyitotta meg örökségpont-hálózatának első bázisát, amely a Néprajzi Múzeum kihelyezett irodájaként működik. Kiemelt célja, hogy a múzeum kultúrstratégiai küldetéséhez kapcsolódva hatékony kulturális, oktatási és turisztikai együttműködések jöhessenek létre a helyi közösségekkel. További célja a fővárosi múzeum kiállításaihoz, gyűjteményéhez kötődő ismeretközvetítés, a néprajzi ismeretek átadása élménygazdag módszerek révén, kihelyezett családi és gyermekfoglalkozásokon. Mindemellett az Etnospotban megpihenhetnek, beszélgethetnek a betérő vendégek, és a Néprajzi Múzeum múzeumi boltjának kínálatából, kiadványaiból is válogathatnak.
Závogyán Magdolna megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a 21. század etnográfiája nem az asztalfiókhoz és az archívumokhoz, hanem az élő hagyományokhoz, az élményalapú ismeretátadáshoz vezethet. „Napjainkban a budapesti Néprajzi Múzeum immár a világ egyik legkiemelkedőbb etnográfiai fellegváraként működik, és néhány napja a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázatán a világ legjobb középületének választották” – idézte fel. Az intézmény felelősen végzi kultúrstratégiai misszióját, amellyel hozzájárul a nemzeti szellemi és tárgyi örökség megőrzéséhez és gyarapításához – mondta.
A kulturális intézményeknek ma nehezített terepen kell helytállni, mivel a globális folyamatok nem az értékközvetítést, az identitás megőrzését célzó közösségépítést szolgálják. Ez hatványozottan igaz a 21. század néprajzi közgyűjteményeire – közölte az államtitkár az életkörülmények rohamos átalakulására, a kulturális és fogyasztási igények hangsúlyainak eltolódására utalva, mely „paradigmaváltásra, útkeresésre készteti” a szakembereket.
„A láthatatlan hídon most megindul a forgalom, múlt, jelen, jövő, anyaország, Kárpát-haza, élmény, tanulás és tudományos munka között” – fejtette ki az örökségpontra utalva Závogyán Magdolna. Aláhúzta: ez a forgalom korántsem egyirányú, a székelyföldi szakemberek tudása és tapasztalata is gazdagítja a budapesti kollégák szemléletét, ismertanyagát. Kifejtette:
a csíkszeredai iroda „hagyománytiszteleten alapuló bátor újítás, a jövőnk záloga”, mely összeköti a néprajztudomány és a közösségi művelődés szakembereit. Megköszönte a helyiek nyitottságát, és azt kívánta, hogy a létesítmény „a nemzeti és egyetemes kultúra, az összetartozás otthonává váljon”.
„A csíkszeredai Örökség Pont megnyitása jól szimbolizálja, hogy korunk megváltozott feltételeire nem béklyóként, hanem lehetőségek tárházaként kell tekintenünk. Napjainkban az életkörülmények rohamos átalakulása, a kulturális és fogyasztási igények hangsúlyainak eltolódása azonnali paradigmaváltásra és útkeresésre készteti a szakembereket. Ezért válik oly becsessé a kulturális értékőrzés és értékközvetítés minden innovatív modellje, mint az Etnospot is. Jól nézzük meg ezt a remek, hangulatos és korszerű bázist, kulturális műhelyt, ami itt körülvesz minket, mert ez nem más, mint a hagyománytiszteleten alapuló bátor újítás, a jövő záloga” – emelte ki Závogyán Magdolna államtitkár.
„A Néprajzi Múzeum kultúrstratégiai intézményként a teljes magyar nyelvterületen aktívan végzi a feladatait, teljesítve küldetését. Az intézmény a fővárostól távol eső pontokon, helyben működő intézményekkel, szervezetekkel szoros együttműködésben valódi hálózatot kíván kialakítani. Ennek a hálózatnak az első és kitüntetett jelentőségű állomásaként készült el és nyílik meg Csíkszereda sétálóutcáján látványos belsőépítészeti megoldásokkal, a budapesti Városligetben működő, 2022-ben átadott főépületet idéző hangulattal az Etnospot irodája” – fogalmazott Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
A főigazgató arról beszélt, hogy „a múzeumok a legféltettebb kincseinket őrzik, és a mi küldetésünk, hogy a ránk bízott kincset a legkorszerűbb tudományos eszközökkel fenntartsuk, továbbadjuk”. Aláhúzta: az örökségpontokra épp azért van szükség, hogy a továbbadás a lehető legszínvonalasabban és a közönség igényei szerint történjen. Elmondta: a Néprajzi Múzeumnak számos kapcsolata van székelyföldi múzeumokkal, és idén is nyílik egy nagyszabású kiállítás eddig soha nem tapasztalt összefogás révén. „Székelyföldi magyar vonatkozású múzeumok először fognak érdemben bemutatkozni Budapesten saját gyűjteményükből válogatott anyaggal” – mondta.
A székely identitást is bemutató tárlat október 14-én nyílik. Kitért arra is, hogy a múzeumban szeptemberben nyílik meg minden idők legnagyobb állandó néprajzi kiállítása, amelyben a Székelyföld tematika, az erdélyi kultúra „hatalmas értéket képviselve jelenik meg”. Hangsúlyozta: a kapcsolat nem egyirányú, nemcsak Budapestről érkezik a tudás Csíkszeredába, hanem „kölcsönösségen alapuló együttműködésről” van szó. „Tanulni, inspirálódni akarunk, meg akarjuk ismerni a csíkszeredaiak, a székelyföldiek véleményét, mire kíváncsiak, miben tudjuk segíteni őket” – mondta az igazgató az oktatás és turisztika területeire is utalva. Közölte: az örökséghálózat további pontjait nyitják meg magyar nyelvterületen.
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere „izgalmas pontnak” nevezte az új irodát, és örömének adott hangot, hogy Csíkszereda lehet az első, ahol ilyen nyílik. Hangsúlyozta, hogy ezáltal a Csíki Székely Múzeumban lévő tudásanyag is része a nagy magyar múzeumi programoknak.
Csíkszereda többek között a csíksomlyói búcsú közelsége révén a magyar kultúrában és a keresztény hagyományokban kiemelkedő szerepet játszik, ennélfogva egyfajta hálózati központként is felfogható. Mindez szimbolizálja a Néprajzi Múzeum misszióját: saját tapasztalatokra épülő tudásélményt, közvetlen kapcsolódást, egyfajta összekötő hidat kínál az intézmény és a régió, a múlt és a jelen, a tudomány és a mindennapi élet, a tanulás és a szórakozás lehetőségei között.
