Megnyitották a felújított szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumot

Roszik Zoltán igazgató elmondta, hogy az épületet „plázaszerűen” alakították ki, minden teremben a múzeum saját anyagából származó leletet vagy tárgyat emeltek ki és köré szervezték a többi kiállítási anyagot.

A „pláza” vásári bemutatóterén például Tessedik Sámuel korát és munkásságát mutatják be, a „termékenységi galériákban” neolitikum korabeli, azaz csaknem nyolcezer éves termékenységszobrokat állítanak ki. A boszorkányturizmus nevet viselő teremben boszorkánysággal kapcsolatos hiedelmeket, az 1700-as évektől kezdődően a 20. század első feléig ismert hiedelmeket, gyógyító és rontó praktikákat mutatnak be, továbbá ott kapott helyet egy VR-szemüveg, amivel „be lehet repülni Szarvast”.

A könyvesbolt fantázianevű helyiségben rovásírásos emlékeket állítanak ki, a tárlat középpontjába egy az 1980-as évek elején talált, avar kori tűtartót állítanak, amelynek az oldalán rovásírásos emlékeket találtak. Az „ékszerboltban” többek között szarmata ékszereket mutatnak be, a moziteremben pedig Szarvas történetét, egykori birtokosait ismertetik meg a közönséggel az Árpád-kortól egészen Szarvas 18. századi újjátelepítéséig. A terem közepén az ott talált török kori ágyú áll majd – magyarázta az igazgató.

Egy-egy termet két-háromévenként a tervek szerint átalakítanak, megújítanak majd.

Az emeleten Domán Imre helyi állatorvos néprajzi gyűjteménye, valamint az „Élettérben” a múzeum néprajzi anyagából merítve a születéshez, házassághoz, halálhoz kapcsolódó tárgyegyütteseket mutatnak be. November közepétől Szabó László játékkiállításának is lesz állandó otthona az épületen belül.

A Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által 1791-ben építtetett épületet – amelyben az ország első mezőgazdasági iskolája működött – csaknem 250 négyzetméterrel bővítették is, az irodákban és a korábban raktárnak használt helyiségekben is kiállítások kapnak helyet.

A díszteremben és egy másik teremben időszaki tárlatok kapnak majd helyet, beszereztek továbbá egy új hangosítórendszert is, így koncerteket, előadásokat is lehet tartani az épületben – mondta Roszik Zoltán. Hozzátette, hogy a több mint két évig tartó felújítás alatt kicserélték a a fűtési rendszert, a világítást és kialakítottak egy látogató-fogadó központot, valamint egy múzeumpedagógiai teret is.

Az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán 472 millió forintot, majd többlettámogatásként további 80 milliót nyertek el, amelyet a város saját forrásból 36 millióval egészített ki.

Fotó: MTI / Rosta Tibor