Olosz Emese, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársa emailjében azt írta: szeretnék a Kőrösi Csoma szobája melletti, utólag kőből felhúzott falszakaszt újraépíteni, mert most ez a kőfal a teljes épületet terheli, ugyanis ezt a vályogfalra mintegy javításként húzták fel. Az egyik szakasz, amely egy 1995-ös fotón még látható volt, a nagy súlytól már le is szakadt.
Csoma szobájának falai teljes falvastagságban át vannak repedve. Ezt vályogtapasztással, injektálással próbálják megjavítani, s remélhetőleg egy év múlva már látható lesz, hogy a vályog hogyan viselkedett télen.
A csapat megvásárolta a szükséges fát, és elkészültek a fakeretek a vályogtéglavetéshez. Helyi munkásokat csak ezen a héten kapnak, mert folyik a betakarítás és mindenki a földeken dolgozik. Mindenesetre a helyi uralkodónak, a kolostor tulajdonosának javaslatára fölfogadták a falu legjobb mesterét művezetőnek, és a téglavetés már a napokban megkezdődhet. A vályogtégla száradásához 12-15 nap kell - írta Olosz Emese a helyszín közelében fekvő Padum településről.
Kőrösi Csoma Sándor 1819-ben indult el gyalog, kevés pénzzel a Himalájába, hogy a nagy hegyeken túl megtalálja a magyarok feltételezett őshazáját. A zanglai kolostorban 16 hónapot töltött, a tibeti-angol szótáron dolgozott. Baktay Ervin (1890-1963) orientalista 1926 és 1929 között végigjárta Csoma útját, és ő azonosította szobáját a zanglai kolostorban, amely akkor még lakott volt. Az ajtófélfára föl is véste, hogy Csoma's room (Csoma szobája), s ez a mai napig olvasható.
(Múlt-kor/MTI)
