"Még mindig nem mondjuk ki azt, hogy nem csak a Rákosi-Gerő klikk volt az oka az 1956-os forradalomnak, hanem az, hogy 1948 és 1956 között megsértették a magyar társadalmat". Nemcsak a párton belüli viták vezettek a forradalomhoz, hanem az is, hogy 1948 után egy kényszermodernizációs, a szovjet megszállás alatt kiépített proletárdiktatúra rendszerével a magyar társadalom nagy részét érdekeiben és érzelmeiben megsértették - fogalmazott az akadémikus, történész A forradalom vidéken címmel rendezett tanácskozáson tartott előadásában.
Megbántották a mezőgazdálkodó társadalom tagjait az úgynevezett kulákozással; az ipari középréteget, amelyik üzemeltette az elosztást; a régi középosztályt, amelyik 1945 után szívesen működött volna együtt akár az új hatalommal; valamint a szakmunkásokat azzal, hogy "munkás-arisztokratáknak" tekintették őket - magyarázta Glatz.
Még mindig azt hisszük, hogy csak a Rákosi-Gerő klikkhez tartozó kommunisták voltak azok, akik az ország népét megsértették. Még mindig nem mondjuk meg, hogy mindazok, akik 1949-től vezető szerepet játszottak a proletárdiktatúrában - a pártközpont tisztviselői, az önkormányzati vezetők, a rádió és a Szabad Nép újságírói - részesei voltak annak a kommunista diktatúrának, amelyet 1956-ban a magyar nép le akart vetkőzni - hangoztatta Glatz Ferenc, majd hozzátette: "felelősségük a diktatúra üzemeltetésében megáll".
Az intézetvezető kifejtette, azért lett a néhány városra, és elsősorban egyetemi központokra korlátozódó mozgalomból országos mozgalom, mert "nem tudjuk soha sem a történelemben, mikor cseppen a pohárba az utolsó csepp". Az egynapos konferenciát az MTA Történettudományi Intézete, az ELTE Történeti Intézete és a Magyar Országos Levéltár rendezte.
(Múlt-kor/MTI)
