A magyar államtudományi irodalom egyik korai képviselője Sopronban látta meg a napvilágot. Családja Bajorországból származott, ő a csepregi kollégiumban tanult magyarul. A grazi evangélikus gimnáziumba járt, jogi végzettséget a padovai egyetemen szerzett. Ötvös lett, 1599-től tanácsos volt Sopronban, 1600-tól nemes, címerét maga tervezte, jelentése: jogtudós és író. 1603-ban városbíró lett, 1604-ben pedig megalapította a Soproni Tudós Társaságot. 1613-tól polgármester, majd 1620-ban asztalnok és palotagróf címet kapott. 1626-ban letette hivatalát, vagyonát jótékony célokra hagyta. Egész munkásságán érezhető volt az újsztoikus eszmevilág. Államtudományi munkáiban II. Mátyás kormányzatát tekintette példának. Több latin nyelvű iskoladrámát is írt, s ezeket a soproni diákság adta elő. Mint rézmetsző és ötvös is kiváló volt, több könyvét saját metszeteivel díszítette. Szülővárosában hunyt el 1631. december 29-én.