A koponyát a dél-kínai Maba (Kuangtung tartomány) melletti barlangban találták meg 1958-ban. A kutatók szerint valószínűleg egy nagyobb kavics okozta a sérülést, de mivel eleink ? fogalmazott az egyik tudós ? igen vad életet éltek, az sem zárható ki teljesen, hogy vadászbalesetről van szó.
A sérülés okozta fejfájás mellett a mabai ember átmenetileg amnéziában is szenvedett. Látva viszont a gyógyulás jeleit, könnyen elképzelhető, hogy az illető hetekig, hónapokig tovább élhetett. Mindez azt feltételezi, hogy az ősember akkorra már kialakította azt a hálózatot, amely az ilyen esetekben a segítségére sietett. "Ütötték egymást, veszekedtek, fegyverük volt, ugyanakkor segítették is egymást" ? magyarázta Trinkaus.
A mabai ember Kelet-Ázsiában élt, abban az időben, amikor a neandervölgyi ember benépesítette Európát. Valószínűleg a gyenyiszovai ember csoportjába tartozott; a kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport szerint ennek az embercsoportnak közös őse volt a neandervölgyiekkel, örökítő anyaguk pedig fellelhető a mai melanéziai emberekben és az ausztráliai bennszülöttekben is.
