A városvezetés tíznapos régészeti feltárást engedélyezett, arra hivatkozva, hogy a fontos közlekedési útvonalat nem lehet hosszú időre lezárni.

Az ásatás során azt is megállapították, hogy a kaputornyot római kori falmaradványokra építették.

A középkori Kolozsvár polgárai egy 1405-ben kapott kiváltságlevél alapján kezdhették el a várost körülvevő védőfal építését. A munkálatokat Mátyás király uralkodása idején, a király támogatásával fejezték be. A mintegy három kilométer hosszú, négyszög alakú várfalra hat helyen építettek kaput. A 18-19. században a kaputornyok mindegyikét lebontották. Az északi kaputorony alakja ismert, hiszen lebontása előtt, 1860 körül Veres Ferenc kolozsvári fotográfus megörökítette.

A most feltárt falmaradványokat konzerválják és betemetik. Körülbelül egy hónap múlva hasonlóan járnak el azokkal a falmaradványokkal, amelyek az út másik sávja felbontása után válnak láthatóvá. Várhatóan az útburkolat festésével jelölik meg az egykori kapubástya helyét, és a posta épületére egy bronzplakettet is helyeznek, amelyen megmutatják, hogy nézett ki a város egykori északi kapubástyája.

Fotó: Rostás Szabolcs