A veszprémi érsekkel, a város polgármesterével és az érsekség főépítészével közös sajtótájékoztatón Pém Attila közölte, hogy a várnegyed megújítása az igazgatóságuk felügyelete mellett zajlik, a munkálatok két ütemben valósulnak meg. Elmondta, hogy kutatók és régészek feltérképezték a vár történeti, védendő értékeit, megtörténtek a szükséges szakmai kutatások, majd ezek eredményeit figyelembe véve
tíz építész generáltervező és két tájépítész csapat dolgozta ki a várprojekt terveit.
Hangsúlyozta, hogy a felújítási munkákra öt céggel kötöttek szerződést, a Laterex Építő Zrt.-vel, a Fejér BÁL Zrt.-vel, a Vemévszer Kft.-vel, a Swietelsky Magyarország Kft.-vel és a B & G Generál Kft.-vel.
Pém Attila jelezte, hogy a beruházás első üteme már elindult, és 2023 elejéig tart. Ekkor kezdődik el az Európa kulturális fővárosa évad, és azt szeretnék, hogy erre az időszakra bizonyos funkciók elkészüljenek, liturgikus és egyéb rendezvények a várban megtarthatók legyenek. A fejlesztésben érintett 18 épület tető- és homlokzati felújítási munkái addigra elkészülnek, majd a kivitelezők levonulnak, a továbbiakban csak olyan munkákat végezhetnek, amik zajjal, porral, negatív hatásokkal nem járnak. A második ütem ezután kezdődik, és a projekt 2025-ben ér véget.
Udvardy György veszprémi érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy
egységes szellemi koncepció mentén indultak el, és e hatalmas beruházás reális és konkrét igényeket elégít ki.
Megjegyezte, hogy nem zöldmezős beruházások lesznek, hanem az elődök kultúráját viszik tovább szakmaisággal, a hagyományok, a kultúra tisztelete mellett. Kiemelte: a fejlesztéseknek köszönhetően olyan tereket is megnyitnak, amelyek eddig zárva voltak, példaként említve több épület megújuló kertjét.
Porga Gyula polgármester arról beszélt, hogy nem elég régi épületeket megújítani, olyan funkciót kell találni nekik, ami hosszú időkig szolgálja a város érdekeit. Megemlítette, hogy
az érsekség a veszprémi várban olyan léptékű beavatkozásra vállalkozik, amilyen csaknem 300 éve nem történt a területen,
ráadásul nem pontszerű beavatkozások lesznek, hanem az érsekség tulajdonában lévő összes épületen dolgoznak majd.
Vörös Tamás, a veszprémi érsekség főépítésze felsorolta, milyen beavatkozások történnek az egyes épületeken. Az érseki palotában sok helyen előkerültek az eredeti barokk falfestmények, azokat valószínűleg visszaállítják, az érseki pincét megnyitják és borturisztikai célponttá teszik. Az Európában is egyedülálló, kétszintes, a középkorban épült Boldog Gizella-kápolna emeleti része jelenleg nem látogatható, de az új tető elkészülte után megnyitják, és
a Boldog Gizella-ereklyét is itt fogják elhelyezni.
Komoly beavatkozások lesznek a Nagy Szeminárium épületén, amelynek már elbontották az utólag épített harmadik szintjét, hogy az eredeti barokk külsőt visszakaphassa, a Szaléziánum kiállítási funkciója a felújítás után megmarad. A megújuló Körmendy-palotában a főegyházmegyei gyűjtemény jelentős részét állítják ki, a Szent György-kápolna romjainál a korábbi vasbeton védőtetőt elbontják, és új fedést kap, míg a ferences együttesben zarándokházat és zarándokudvart alakítanak ki.
A neoromán stílusú Szent Mihály-székesegyházat 1974-ben újították fel utoljára,
azóta nem az építéskori festmények látszanak, hanem a ráfestés, amely teljesen eltér az eredetitől, és nem minőségi munka. Az eredeti állapotok visszaállításához először a belső tér műszaki állapotát kell stabilizálni, a talajból érkező vizek épületbe jutását meggátolni, csak utána következhet a rekonstrukció és a restaurálás – mutatott rá Vörös Tamás. A főépítész jelezte, hogy addig a falfelületekre fehér védőréteg kerül, a restaurálásról született döntést követően a védőréteget eltávolítják, és következhet a 3–5 éves, teljes rekonstrukció más forrásokból. Hozzátette: az épület üvegablakainál is hasonló a helyzet, ott is az eredeti festett üvegtáblák visszaállítása a cél.
Nyitókép: veszprémi vár. Forrás: Facebook/Veszprémi Érsekség
