Udvardy György elmondta, hogy a barokk kor óta, közel 250 éve nem volt a mostanihoz hasonló nagyságrendű felújítás. Közölte: 18 épület és a hozzá tartozó terek újulnak meg. Az érsek beszélt arról is, hogy a várbeli épületeket és a tereket azzal a szándékkal újítják fel, hogy alkalmassá váljanak az Istennel való találkozásra.
A tervek között szerepel, hogy a nagyközönség megismerje a restaurálás folyamatát. Azon épületek esetében lesz lehetőség erre, melyek nem lesznek készen 2023-ra – mondta. A Veszprém–Balaton EKF-program évére megújul a székesegyház az altemplom kivételével, az érseki palota terei, a Gizella-kápolna, a Szent György-kápolna, látogatható lesz a Boldog Gizella Gyűjtemény, restaurálják a Szentháromság-szobrot – közölte. Hozzátette: a Szent Mihály-székesegyház üvegablakain az 1910-es díszítés jelenik meg.
Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze elmondta, hogy a beruházás 35 ezer négyzetméter épített és mintegy 10 ezer négyzetméter szabad területet érint, melynek során az épületek külsőleg és belsőleg is megújulnak. Közölte: nagy problémát jelent a felújítás során, hogy a székesegyház falfelületének több mint 30 százalékán a vizesedés okozta sófertőzés jelentkezik, melyet védőréteggel kell elfedni a munkálatok során. Gondot jelent az is, hogy az 1970-es felújítás során nem a székesegyházhoz méltó festés került a falfelületre, melyet szintén védőréteg fed el a megújulás során.
Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese az előadásában kitért arra, hogy a beruházás kormányzati támogatásból valósul meg, 56,8 milliárd forintból. Mint mondta, a felújítás várhatóan 2025 nyarán zárul.
Nyitókép: a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program keretében megújuló érseki palota a veszprémi várnegyedben.
Fotók: MTI/Vasvári Tamás
