A Helikon Kastélymúzeum második ütemét jelentő felújításokról március 24-én tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramért felelős miniszteri biztosa arról beszélt: az országszerte 39 várat és kastélyt érintő program keretében több mint 55 milliárd forintot szánnak az egykori kulturális és történelmi ?fellegvárak? helyreállítására. Virág Zsolt hozzátette: a vár- és kastélyprogramnak nemcsak a műemlékvédelmi szempontú helyreállítás a célja, hanem olyan gazdasági modell alkalmazása is, ami lehetővé teszi a hosszú távú működését ezeknek a létesítményeknek. A hagyományos jegyárbevétel mellett új forrásként ajándékboltok működtetésével és rendezvények szervezésével tudnak több bevételhez jutni a műemlékek, nyolc kastély és vár már komoly bevételt termel ezzel a komplex rendszerrel. Egységes, nyugat-európai színvonalú, turisztikai szempontból vonzó látnivalók kialakítását célozták meg, amelyek új munkahelyeket teremtenek és az adott térségben komoly gazdaságfejlesztő szerepet is betöltenek. A tartósan állami tulajdonban maradó várakat és kastélyokat nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is ?rehabilitálják?, vagyis ismét élettel kívánják megtölteni, közösségi, kulturális térként hasznosítva őket, ahol a látogatók számos szolgáltatást vehetnek igénybe, meghosszabbítva ezzel a tartózkodási idejüket is.
Virág Zsolt beszámolt arról is, hogy a keszthelyi kastélyt jelölték ki arra, hogy új szolgáltatási csomagokat próbáljanak ki. Helyi termékekkel megtöltött piknikkosarak vásárlásával le lehet telepedni a parkban, korhű játékokat vagy modern sporteszközöket bérelve játéklehetőséget is kínálnak, továbbá sorozatként gyűjthető emlék- és ajándéktárgyak árusítása szerepel a tervekben, amelyeket később a többi kastélyban is megvalósítanának. Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum ügyvezető igazgatója elmondta: 1,5 milliárd forintos európai uniós, valamint csaknem 4 milliárd forintos hazai forrásból 2019-ig rekonstruálják az egykori kertészetet, felújítják a kastélybelső kiállításának gépészeti rendszerét, bővítik a Vadászati Múzeumot, mögötte visszaállítják az egykori lovas és agárpályát, valamint a fejőházat. Az 1980-as években épült, a parkot akkor kettévágó közút megszüntetésével a jelenlegi négyszeresére bővítik, illetve az eredeti terveknek megfelelően állítják helyre a kastélyparkot.
Kitért arra, hogy 2011 óta 2,8 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg Keszthelyen, egyebek közt a kastélyenteriőr megújításával, az egykori Amazon szállodában létrehozott látogatóközponttal és új kiállítással, a jelenleg nyolchektáros kastélypark rekonstrukciójával, valamint a Festetics-mauzóleum helyreállításával. A még idén induló második ütem keretében a legnagyobb beruházás a 24 hektárosra, vagyis négyszeresére bővülő kastélypark 1880-as években Angliában készült tervek alapján történő helyreállítása. A ma nagyrészt elhanyagolt területet évtizedeken át a honvédség használta, az 1980-as években pedig egy közúttal is kettévágták. Ez utóbbit megszüntetik és vele párhuzamosan új utat építenek, illetve kocsizható formában ismét helyreállítják a Fenékpusztára vezető, hét kilométer hosszú emblematikus fenyves allét is.
A programhoz kapcsolódóan a város területén is lesznek még közlekedési beruházások, egyebek közt egy jelentősebb méretű új parkolót alakítanak ki a kastély közelségében. A jövő hónaptól a keszthelyi lakosok havonta egy kijelölt napon ingyen megtekinthetik majd a teljes múzeumegyüttest ? közölte az ügyvezető. A kastélymúzeum későbbi tervei között szerepel a teljes épület mintegy kilencmilliárd forintot igénylő felújítása, újabb fejlesztések a 2021-es vadászati világkiállításra készülve, továbbá a fenékpusztai és szántódpusztai egykori Festetics-ingatlanok helyreállítása ? sorolta Pálinkás Róbert. Manninger Jenő országgyűlési képviselő, Zala megye fejlesztési biztosa egyebek közt arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy Zala megye egyik legjelentősebb fejlesztése a kastélyrekonstrukció. A város jelképének számító műemlék azonban nemcsak a helyiek számára fontos, a kastély nélkül ugyanis nem létezik a nyugat-balatoni turizmus sem.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
