?A kulturális kormányzat számára kiemelkedő partner a Hagyományok Háza? ? jegyezte meg a Budai Vigadó átépítés alatt álló épületében rendezett sajtótájékoztatón Dr. Hoppál Péter, majd hozzátette: ?az elmúlt nagyjából másfél évtized időszakában a Hagyományok Háza bizonyította, hogy Európában is egyedülálló értékek képviseletére szegődött?. A kulturális infrastruktúrafejlesztés a kormányzat kiemelt célja, mely már 2010 óta zajlik. Ezt a folyamatot a Hagyományok Háza székházával folytatjuk. ?A 2010. és 2014. közötti időszakban a Pesti Vigadót már teljeskörűen felújítottuk, ugyanúgy, mint a Várkert Bazár vagy a Zeneakadémia épületét, illetve az Erkel Színházat. A 2014 óta eltelt években ? nagy részben már kormánydöntésekkel rendelkező beruházásokról van szó ? 422 milliárd forint értékben, nemzeti forrás igénybevételével újítunk fel és építünk új kulturális intézményeket? ? hangsúlyozta Dr. Hoppál Péter, majd elmondta: 2015-ben 5,5 milliárd forint értékű támogatásról döntött a kormány, melyet az előre nem látott költségek miatt megnöveltek 1,5 milliárd forinttal, így a Budai Vigadó épülete mintegy 7,1 milliárdból újulhat meg 2018 áprilisára. A kivitelezés tavaly novemberben kezdődött, a felújítást pedig ütemterv szerint halad.

 

Ugyanakkor nemcsak az épület újul meg, hanem a tartalom is ? tette hozzá. A Hagyományok Háza, mint kiemelt intézmény 2017-ben új megbízatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától: közművelődési feladatot lát el a néphagyomány különböző területein az egész Kárpát-medencében. Az intézmény komoly szakmai programot tett le a kormány elé: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot, a határon túli magyar közösségek számára pedig hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, valamint Erdélyben és Kárpátalján. E többletfeladatok többletfinanszírozást igényelnek, ezért a tavalyi mintegy 850 millió forint értékű állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül az intézmény. Bízunk abban, hogy 2018 áprilisa után, mikor már a magyarországi és a határon túli hálózat is rendelkezésre áll, egy újabb lendületet kap népművészeti kincsünk legnagyobb rendű szakmai intézménye ? jegyezte meg Dr. Hoppál Péter.

 

Az eseményen Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: megkezdték a magyarországi és a kárpát-medencei hálózatok kialakítását, mostanra pedig már hat megyében zajlik is a munka. E program keretében Kárpát-medence-szerte indul el a szakmai munka, a tervek szerint nagy múltú rendezvények kaphatnak új lendületet, szerveződhetnek újak és sok, a magyar közösség igényeit kiszolgáló kisebb esemény jöhet létre a táncházaktól a kézműves szakkörökön át a népzenei mesterkurzusokig ? tette hozzá, majd arról is beszámolt: felkutatják a néprajzilag még felderítetlen területeket, gyűjtéseket szerveznek, a meglévő helyi gyűjtéseket pedig digitalizálják, hogy a következő generációknak is megmaradhassanak. Emellett az oktatásban résztvevő pedagógusok és helyi közművelődési szakemberek számára képzéseket indítanak majd el. Kiváló helyi szakemberek kezdték már el a munkát Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban, hat magyarországi megyében pedig nyolc civil szervezettel vették fel a kapcsolatot, hogy feltérképezzék a legsürgetőbb tennivalókat. Kelemen László azt is kiemelte, a hálózatok a szervezett hagyományőrzésben, a kisebbségi magyarság identitásának megerősítésében, valamint a nemzeti kultúra lelki és kulturális egységének megélésében is segítenek.

 

A sajtótájékoztatón Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője elárulta: Kárpátalján a magyar néptáncra és népzenére összpontosító mesterképzést tartanak pedagógusoknak, emellett pedig táncházakat rendeznek, de egyre nagyobb az érdeklődés a néptánctáborok iránt is. Pál István Szalonna elmondta, már körülbelül hatvan éve várnak erre a most megvalósult nagy munkára, majd a következő szavakkal zárta beszédét: ?azt kérem önöktől, vigyék hírét, milyen fantasztikus dolog történik jelenleg a Hagyományok Házával. Mert erre minden egyes ember büszke lehet.?.

 

Készítette: Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond