A létesítményt télen-nyáron látogatható, multimédiás intézménnyé szeretnénk fejleszteni, ezért a község tízmillió forintot ad a múzeumnak az építészeti tervek és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére - mondta el a polgármester.
Nagy Sándor hozzátette, a fejlesztés teljes összege elérheti a 650 millió forintot, melyre pályáznának. A kiállítóhely a Nemzeti Múzeum tulajdona, az 1960-as években jött létre, mára viszont már nem túl sok élményt kínál a látogatóknak. A Nemzeti Múzeum vállalta, hogy a tervek elkészülte után előteremti az 500 millió forintra becsült beruházás pályázatához szükséges 60-80 millió önerőt.
A megállapodás aláírásával egy időben a község Vértes László ősrégésznek posztumusz díszpolgári címet adományozott, melyet fia, ifj. Vértes László vett át, és bemutatták a tudós Kavicsösvény című könyvének reprint kiadását, mely Sámuelről és a vértesszőlősi előember telepének felfedezéséről szól.
Európa egyik legidősebb előemberének csontjai a Vértesszőlős melletti mésztufabányából kerültek elő 1965-ben. Az "égett csontokra és kavicsokra" egy munkás hívta fel a figyelmet. Vértes László ásatásai során akadtak a leghíresebb leletre, a körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontjára és két gyermekfogra. A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert Samunak keresztelték el.
Eredeti környezetében tekinthető meg Samu lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközei, tűzhelye, valamint egy kardfogú tigris szemfogai és néhány ősnövényfaj. A kultúrrétegek mellett a leglátványosabb az egykori "dagonya" fölé emelt körpavilon ablakai mögül előtáruló lábnyomrengeteg, amely őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól - és emberőseinktől - származik.
