Megújult a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza Sárospatakon 2,155 milliárd forint kormányzati pénzből, a kulturális intézményt vasárnap adták át.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Makovecz Imre munkásságát méltatva azt mondta: építő ember volt építészként is, amikor végzett az egyetemen, azt jósolták, hogy a szovjet mintájú lakótelepeké a jövő, ő azonban tudta, hogy ez az út nem járható, nemcsak embertelen, de még csak nem is gazdaságos. A miniszter úgy fogalmazott: Makovecz Imre új utat keresett és talált, az organikus építészetet, olyan épületeket tervezett, amelyek a teljes ember testi-lelki, szellemi jólétét tartották szem előtt, közösségépítő ember volt, országépítő.

Hozzátette: művei egy egész ország arculatát formálták, és egybegyűjtötték, összekötötték az embereket. A sevillai világkiállítás pavilonja a rendszerváltoztató Magyarország elsöprő sikerű bemutatkozása lett a világ előtt, és azt üzente, hogy ez az ősi gyökerekkel rendelkező ország, túllépve a kommunizmuson és a posztkommunizmuson, újra sikeres lehet, van ereje arra, hogy építsen és újra kezébe vegye sorsát. Az építész országépítő munkáját talán Sárospatak mutatja be leginkább. Makovecz 1965-ben érkezett ide, és kisebb-nagyobb megszakításokkal csaknem haláláig dolgozott itt, munkájának köszönhetően a város Hild-díjas lett, és felkerült a világépítészet térképére – mondta Gulyás Gergely, kiemelve, hogy az életművének gondozására létrejött programban több mint 11 milliárd forint támogatással valósulnak meg építészeti beruházások az országban, a sárospataki Művelődés Háza rekonstrukciójára ebből 2,155 milliárd forint jutott.

Hörcsik Richárd, Borsod-Abaúj-Zemplén 5-ös választókerületének országgyűlési képviselője, most ugyanott képviselőjelöltje az ünnepségen azt mondta: a Művelődés Házának az elmúlt csaknem 40 évben sikerült többnek lenni annál, mint ami pusztán a funkciója, valóban a művelődés hajléka szimbolikus és fizikai értelemben is. „Szimbolikus jelentősége van annak is, hogy a Makovecz-ház felújítására 2020–2022 között volt lehetőség, mert jelzi azt is, hogy elkezdődött Zemplén, Tokaj-Hegyalja reneszánsza, megújulása, megújítása” – mondta az országgyűlési képviselő.

Fotó: MTI/Vajda János