Tegnap felszentelték a magyar állam, a Gyulafehérvári Főegyházmegye, a Kovászna Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat és a hívek támogatásával épült, közösségi házat is magába foglaló új plébániaépületet az erdélyi Sepsibükszádon.
A régi plébánia a 2019. február 3-án tűzvész
következtében leégett, az újat a több mint százéves épület helyén emelték.
A település a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység és a Csomád-hegység által határolt fennsíkon található, mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna-tó és a Mohos-láp.
A település története szorosan összekapcsolódik a háromszéki üveggyártás történetével. A Mikó grófok 1763-ban a Mikóújfaluhoz közeli Zsombor-tetőre üveghutát építtettek, amit a környező erdő kivágása után a mai Bükszád területére költöztettek. Mikóújfalu és a bükszádi gyár alapítójának, gróf Mikó Miklósnak két leánya volt: Róza és Eszter. Esztert feleségül vette gróf Mikes Benedek. Az édesapa, Mikó Miklós leányának adta hozományként Sepsibükszádot az ott már virágzó üveghutával együtt. Így szállott a gyár a Mikes családra. Az 1782-ben Bükszádra költöztetett kis huta 1792-ben 12 gazdát számlált a falu felső részében, az ún. Patakban.
Az üveggyárhoz a grófok német és cseh
munkáscsaládokat telepítettek, de költöztek ide székelyek, románok, szlovákok
és romák is. A Málnásfürdő és Bükszád közötti völgyben a 19. század végén
kőbányászat kezdődött el, ami az üveggyártás megszűnése után az itt élők
megélhetését biztosította.
Fotó: MTI/Kátai Edit
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
